Hogyan dolgoztátok fel, hogy már a középkorba léptetek és nem vagytok fiatalok? (Főleg testileg, az emberi szervezet szempontjából érdekel.)
Miért jó a tagadásba menekülni?
Sokkal hitelesebb lenne, ha azt írnátok, hogy igen, középkorú lettem, fáj itt-ott, egyre nehezebb ez meg az, a tükörbe nézve / régi fotókat nézve látom a helyzetet, de így meg úgy...
Már megbocsáss, de én a #21-ben pontosan ezt írtam. Csak hozzátettem, hogy tojok rá, mert SZERETEK élni és jól érzem magam úgy, ahogy vagyok. Merthogy attól, hogy nyavalygok, a világon semmi nem fog megváltozni, ugyanúgy csúnya leszek és kövér, ugyanúgy fájni fog itt-ott. Csak pluszban még lelkileg is padlóra tenném magam, és megkeseríteném a nyavalygásommal a családom életét.
Írtál a szülések nehézségről: farfekvéses gyereket szültem 1,5 óra alatt, természetes úton, 33 évesen; harmadik gyerekemet szültem a leggyorsabban, 2 hónap híjján 37 éves voltam akkor. Éjfélkor ébredtem, idő volt mire a kórházba értünk, de 1,15-kor kint volt.
Folyamatosan hülyeségeket beszélsz, és a saját nyomorodat akarod kivetíteni másokra is. Ilyen negatív személyiséggel neked ne is legyen családod soha. Megkeserítenéd az életüket.
Tipikus energiavámpír vagy.
Meg idősödve is más és a középkorba lépve is más. Ha megélem az 50 feletti kort, addigra nyilván én is feldolgozom és megszokom.
Eddig azért voltam egy egészségi állapotban, a testem volt egy állapotban, amik most kezdenek romlani. Nemrég hamvas voltam és sugároztam, ami már nincs és soha nem is lesz. Komolyabban sportolni és 2 éve kezdtem el, hááát...
A kérdés baromira nem az élet élvezetéről szólt....
Nekem például fontos az egészségem és az egészséges életmód. Nekem is hihetetlenül szigorú diéta van előírva két különböző betegségre. Nem ütik egymást feltétlenül, de annyira szigorúak, hogy hivatalosan nem is rendelhetnék sehonnan és nem ülhetnék be sehova enni. De kapaszkodj meg: amikor én főzök magamnak, akkor a diétának megfelelőt szoktam főzni, ha rendelek vagy beülök, ott is megkeresem a leginkább megfelelőt, ami a legkevesebb szabályt hág át. Minden nap többször eszem zöldséget, gyümölcsöt, heti szinten, de már heti többször halat, minimalizálom a lisztfogyasztást, cukorfogyasztást.
Mondjuk én olyan jellegű ember vagyok, akinek az étkezés inkább létszükséglet, finom-finom, jó-jó, de nem esek hanyatt tőle.
Heti szinten mostmár 4-5 órát sportolok (észrevettem, hogy ha az ember rendszeresen csinálja, enyhe függöséget is okoz), mindig lebeg előttem néhány sport-cél, ami motivál (most épp Balatonátúszás és minél több futóverseny, amiket nem online teljesítek :D online idén már megvan az első).
Az élethosszért csinálni szerintem is butaság, nálam nagy az esély a rákra (most vizsgálgatnak), de ha nem is az még, ki tudja, mikor lesz háború a migráció miatt (környezetvédelmi problémák), de szerintem hamarosan. Viszont nem mindegy, ma meg holnap hogyan érzem magam.
Emiatt se tudom feldolgozni az öregedést se.
Nekem az is fontos, hogy minél később és minél kevesebb gyógyszert írjanak fel.
Még egyszer, milliomodszorra: NEM ÖREGNEK ÉRZEM MAGAM, DE FRISSEN KÖZÉPKORÚVÁ VÁLTNAK IGEN.
Kár beléd minden szó.
Nyavalyogj tovább egyedül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!