Mennyire elitélendő, ha 30 vagyok és nem szeretnék gyermeket?

41-es!

Látom akkora felelősség van benned, akkor mit szólsz ahhoz, hogy ha szeretném a gyerekeket, akkor sem szülnék a megszületendő gyerek érdekében? Tele vagyok krónikus (valamilyen szinten öröklödő) betegségekkel. Semmilyen jó érzésű ember nem akarná a gyereke életét tönkretenni, hogy az anyja kórházba jár, épp leszarja 3 hétig mert műtötték stb. Csak jót teszek a gyereknek azzal, hogy ilyen selejtes génekkel nem vállalom el. És nem, nincs olyan, hogy megengedem bárkinek, hogy turkáljon a méhemben. Megint oda jutunk vissza, hogy szüljél te is helyettem és akkor letudod a kötelességedet. De gondolom nem megy, mert tuti férfi vagy. Egy nő, aki már átélte a szülés kínjait nem tud ilyen lazán beszélni a gyerekvállalásról. Milyen jogod van neked megmondani, hogy másoknak kötelessége tönkretenni a testét egy gyerek miatt, akit nem is akartak??

Láttad már a Szolgálólány meséjét? Pont a te látásmódodat parodizálja ki, mintha te lennél a rendező...Szerinted a nők szülőgépek , akiknek nem lehet önálló akaratuk. Hát van egy rossz hírem, rosszul látod, ma már egyre többen állnak ki magukért és nem vállalnak gyereket társadalmi nyomásból.

Itt te vagy az egyetlen sötét ember, aki a másik méhében turkál folyamatosan, mindezt a "közösségért tenned kell" dumával. Bőven elkanyarodtál a témától, a kérdés ugyanis az volt elítélendő-e, ha valaki nem akar gyereket. A válasz pedig, hogy NEM, nem az. Ennyi. Az, hogy neked mérhetetlen sötétség lakol a fejedben és nem látsz tovább az orrodnál, az a te bajod és nem a kérdezőé vagy a miénk.

Tök komolyan gondolod, hogy csak az minősül társadalmi felelősségvállalásnak, ha ész nélkül potyogtatjuk a nem kívánt kölyköket?! Hát akkor őszintén sajnállak. Az ember élete során rengeteg mindennel pont, hogy a társadalomhoz tesz hozzá, de te nem vagy képes ezt belátni, mert az le van tojva, a lényeg a kölökcsinálás...

Elsősorban mindenki különálló ember, aki a saját belátása szerint éli az életét, úgy, ahogy neki megfelel csak és kizárólag ezután jöhet szóba a te oly hatalmas közösséged. Igen, a normális emberek dolgoznak, máris hozzátesznek a társadalomhoz. Hisz minden munka hasznos és szükséges. Aztán mindenki szépen adózik és beletesz nem kis pénzt a közösbe. Már csak ezzel bőven kimerítettük a társadalmi felelősségvállalást. Betartjuk a szabályokat, a törvényeket, melyek "kordában" tartják a mindennapi élet megfelelő működését, azt hogy ne legyen káosz és fejetlenség. És még jó néhány ehhez hasonlatos dolgot fel lehetne sorolni.

De baromira nem ide keverendő a gyerekvállalás. Persze, te nem mondtad, hogy szüljön mindenki, épp csak megállás nélkül próbálod a "közösség, közösség, közösség" maszlaggal ezt súlykolni, hogy igen is az lenne a legjobb, ha minden nőt ellőgépnek tekintenénk (mint ahogyan azt te teszed) és mindenki ész nélkül szülne. A piciny kis agyacskádig az még mindig nem jutott el, hogy a túlnépesedés igen is hatással van/lesz Magyarországra is, független attól, hogy a konkréran nem itt van, hanem Kínában meg Indiában. Ezt minden értelmes ember képes felfogni, láthatjuk hogy te nem tartozol közéjük. Mit is várunk egy olyan embertől, aki úgy áll a gyerekcsináláshoz, hogy az egy már-már társadalmi kötelesség, amit igazán megtehetne minden nő a drága közösségéért meg olyanokkal példálózik, hogy de itthon lenne még hely. Ja épp csak a levegő már így is olyan szennyezett, mint a fene, naponta több millió autó közlekedik, mindenhol dugó, töménytelen szemét stb, de végülis ezen kicsit sem ront ugyebár az, ha mindenki csak szül és szül. 🤷🏻

Az ember élete során számos dologgal járul hozzá a társadalomhoz, a gyerekvállalást próbáljuk már nem erőltetni boldog-boldogtalanra, fogjuk már végre fel, hogy ez nem közügy, hanem abszolút magánügy és majd mindenki eldönti maga, hogy van-e fölös huszonx millió forintja meg idegrendszere egy gyereket 18-20 éven át nevelni, pénzelni!

Arra továbbra sem voltál képes válaszolni kicsit sem meglepő módon, hogy az mondjuk minek szüljön, akinek nincs pénze? Hogy ehezzen a gyerek? Az minek szüljön, aki ki nem állhatja őket? Hogy utána esetlegesen testileg-lelkileg bántalmazza, lelkironcsot csinálva belőle, aki utána élete végéig járhat pszichológushoz? És az, aki totálisan alkalmatlan a szülőségre, felelőtlen? Ja tudom, mert a közösség. 🤦🏻 Te eddig látsz, egy mm-rel sem tovább. Hogy utána annak a szerencsétlen gyereknek milyen sanyarú sorsa lesz, hát az ugye kit érdekel. Senkit, téged legalábbis biztos nem.

Vicces egyébként, hogy te nevezel másokat sötétnek meg papolsz a szövegértésről, miközben alapvető, logikus dolgokat képtelen vagy átlátni. Ilyen pl ugye a túlnépesedés és a Föld korlátainak esete, de ugyanilyen a már vagy harmadjára felhozott "mit éreznél, ha a szüleid is így gondolkodtak volna". 🤦🏻🤦🏻

SEMMIT! Érted te, hogy aki meg sem születik, ergo nem létezik, az nem képes érezni semmit sem, mivel nem lenne e világon? Ennyire nem lehetsz érthetetlen. A szüleimnek saját, magánügyük volt az, hogy a gyerekvállalás mellett döntöttek, pont. Nem a közösség miatt vállaltak, hanem mert ők szerették a gyerekeket és mindenképp akartak. És megsúgom, az emberek 99,9%-a azért vállal gyereket, mert ő maga vágyik rá és akar és véletlen sem a te beteges "szülni kell, mert a közösség" elv miatt. Ha úgy döntenek anno, hogy nem vállalnak engem, akkor nem vállaltak volna. Nincs tovább a mese, itt vége.

Arra sem reagáltál, hogyha ennyire szívügyed a gyerek gyártás, persze szigorúan a közösség miatt, akkor miért is nem szülsz minimum 10 gyereket? Tudod, ahogy régen, hisz te példálóztál itt azzal, hogy "bezzeg régen". Na akkor hajrá, régen csináltak minimum 5-6-7-8 vagy több gyereket. Szüljél szépen te is ennyit, hisz ugye teljesen világosan látszik az irományodból, hogy szerinted a gyerek szülés az egy kis semmiség, amit mindenkinek be kellene vállalnia gondolkodás nélkül, mindenkinek a saját testi és lelki épségét nem féltve kéne eleget tennie eme kötelezettségének, így hát gondolom semmi akadálya, hogy szülj 10 gyereket és máris 10 gyereket nem akaró nő "része" le van tudva. Hisz te olyan önfeláldozó vagy, bármit megtennél a te kis országodért és a te oly hatalmas közösségedért, meg ugye ez amúgy a number one társadalmi felelősségvállalás, akkor mi tart vissza? Vagy például miért van annyi örökbe fogadásra váró gyerek? Miért nem fogadod őket szépen örökbe? Jaaa, hogy csak a pofád nagy meg megy a képmutatás ezerrel? Értem.

Egyáltalán nő vagy te? Mert szerintem sokkal inkább férfi, ők azok akik nagy mellénnyel verik más fszával a csalánt, osztják az észt, hogy a nőknek mit hogyan kéne, aztán ők maguk egy fejfájásba is képesek belehalni. Nem véletlen kerülöd a választ arra a kérdésre, hogy miért nem szülöd tele az országot, ha már annyira szívügyed a dolog. Nyilván azért, mert kolbász van a lábad között és a büdös életben soha nem leszel képes megtapasztalni azt, hogy milyen érzés terhesnek lenni és milyen borzalmas kínt kell a nőknek szüléskor átélni.

Hát persze, hogy férfi, itt virít a 16os kommentjénél, hogy 38F. Bár majd 40 éves korodra meglehetősen sötét és korlátolt gondolkodással bírsz.

Imádom, egyszerűen imádom, mikor a nagy pasik akarják kioktatni a nőket arról, hogy mi a dolga és kötelessége a társadalom iránt egy nőnek. Ennél kevesebb undorítóbb és szánalmasabb dolog van. Te, aki soha az életben nem leszel képes átélni a 9 hónapnyi terhességet és az azzal járó millió kellemetlenséget, ahogy a szüléssel járó embertelen fájdalmat sem, na te csak ne oszd az észt! Te könnyen beszélsz, nektek pasiknak összehozni egy gyereket semmiféle kellemetlenséggel nem jár, sőt élvezitek is, hisz csak szexelni kell hozzá. Onnantól kezdve a nő az aki a "piszkos munkát" végzi. Neki kell minden kellemetlenséget, hányingert, hányást, szédülést és társait elviselni akár 9 hónapon át végig, ő kell minden, sokszor fájdalmas vizsgálaton részt vegyen és persze ő neki kell egy kulcslyuk méretű lyukon megszüljön egy több kilós gyereket, ő szakad szét, ő neki vágják át a gátját, ami aztán lazán hónapokig is fájhat, sajoghat, kihathat a szexuális életére és simán maradhat szövődménye is eme folyamatnak.

És ez még "csak" a szülés. Hol van még az, hogy nagyjából 2-3 évig a nő nyakába szakad minden, ő szoptat, ő pelenkáz, ő viszi a háztartást, ő kel éjszaka, ő robotol a gyerek mellett, mert apuci ugye dolgozik. Aztán arról ne is beszéljünk, ha mégsem működik a házasság, kapcsolat és különválnak útjaik, döntő többségben a nő az, aki egyedülálló anya lesz és egyedül marad egy vagy akár több gyerekkel és neki kell megállnia a helyét az életben. Ő neki kell kisakkoznia, hogyan oldja meg a gyerek óvodába-iskolába vitelét és elhozását munka mellett, neki kéne 3 felé szakadnia, hogy mindent el tudjon intézni, ő rá néznek ferde szemmel, ha havonta táppénzre megy a gyerekkel, mert beteg, ő indul eleve hátrányból egy állásinterjún és a párkapcsolati világban is. Szóval míg ez mind, egytől-egyig a nő nyakában van, addig te férfiként csak ne akard meghatarozni, hogy mi is lenne egy nőnek a kötelessége a társadalomért és a közösségért! Azokkal a hitvány férfiakkal mit csinálnál, akik eljátsszák a családapát, aztán a terhes feleség mellett félrekúrogatnak vagy épp elhagyják a terhes/gyerekes asszonyt és utána imádkozni kell, hogy szaros 20 ezret fizessen GYT-re?! Az ő felelősségvállalásuk hol van egész pontosan?? Ja, hogy sehol, világos.

Szanalmas vagy!!!

Meddő vita. Hagyjátok már.

Mindenki el tudja dönteni mire képes és mit akar.

Ha valaki tudja magáról hogy nem lenne türelme, kedve, kapacitása egy gyerekre, vagy van sajnos öröklődő betegsége van, akkor sokkal jobb ha nem vállal, így is elég a lelkileg megnyomorodott ember.

Na. Nem szeretnék több értesítést a kérdésre :D

"Játszhatod it az idiótát de ettől még nem lesz igazad! Vagy külön kikeressem neked a szótárból mit takar az "átvitt értelem"???"

...és én kikeressem neked a szótárból, hogy mit jelentenek a következő szavak: magánélet, privát szféra, privát ügy, önálló döntéshozatal, felelős gondolkodás stb.

"Az utódlás és a család már régóta az élet értelmét jelenti rengeteg embernek."

És pont itt van a lényeg. Rengeteg embernek, és nem mindenkinek. És pont az a vicces, hogy akinek a gyerek jelenti az élet értelmét azoknak az embereknek a többsége nem tudja elfogadni, hogy valakinek pedig nem. Sok ilyen emberrel volt dolgom. Én elfogadtam, hogy ő nekik a gyerek jelenti a létük értelmét, de ők már nem tudták elfogadni, hogy nekem nem.

Ez még önmagában nem is volt probléma, de amikor elmagyaráztam, hogy egy gyerek felelősség, ami nem ér véget azután, hogy nagykorú lett, hanem egy életen át tartó felelősség. Mert én úgy vagyok vele, hogy tetszik vagy nem, de azért ha gyereket vállalsz, az a gyereked lesz 10 éves korában is, és 50 éves korában is.

"Olyanoktól irtózol akik nélkül te se lennél. Biztos jobb lenne ha anyádék is úgy gondolkodtak volna mint te. Biztos vannak olyan életunt halálvágyó emberek akik a "bár meg se születtem volna" nótát fújják de én nem tőlük kérnék életvezetési tanácsot! Ha meg hálás vagy az életedért akkor is elég visszás amit írsz."

Az a visszás, hogy mennyire megpróbálod kiforgatni a mondanivalómat, és gyakorlatilag már majdnem odalyukadunk ki, hogy valami depressziós, halál után vágyakozó ember lennék, mert nem szeretnék gyereket.

Nem azokkal van a gond, akiknek a gyerek adja az életük értelmét, hanem az olyanokkal, mint te, akik nem képesek elfogadni azt, hogy mások nem. Az, hogy a szüleim hoztak egy döntést nem jelenti, hogy nekem követni kell a példájukat. Önálló gondolkodásra képes, mentálisan egészséges ember vagyok, hogy döntéseket tudjak hozni egy olyan témában, ami teljesen magánügy. Amihez nincs köze egy oldal anonim válaszolójának, se egy szomszédnak, munkatársnak, de még a rokonoknak sem. Ez az oldal is tele van olyan kérdésekkel, ahol olyan emberek írnak ki kérdéseket, akik azzal a problémával küzdenek, hogy állandóan a gyerek témával nyaggatják őket úgy, hogy vagy nem állnak még készen rá, vagy épp nem is akarnak.

"Azért mert anyád kontrollmániás mint sok szülő és nem képezték ki normál gyereknevelésre attól még nem lesz a gyereknevelés a terror eszköze..."

Jól írod: sok szülő kontrollmániás. És emiatt is van, hogy rengeteg sérült ember van a világban, mert gyereknevelésre alkalmatlanok vállaltak gyereket. Lehet azokat a politikusokat vegzálni, akik azt merték mondani, hogy a gyerekvállalást érzelmi és értelmi intelligenciateszthez kötnék, de igazuk van.

Mert nem mindegy, hogy felelőtlenül bevállalsz egy gyereket, aki viseli utána az anyagi és/vagy érzelmi következményeket, vagy pedig olyanokat között nő fel, akik feltétel nélkül szeretik.

"Az megvan ugye hogy ez az egyik legalapvetőbb ösztön, máskülönben az emberiség már nem létezne. A bolygónak lehet jó lenne de nekünk nem."

A legalapvetőbb ösztön a nemi vágy. Sok embernél csak felnőttkorban alakul ki a gyerek utáni vágy.

Nem azért van annyi ember a földön, mert az emberek utódot akarnak, hanem azért, mert a szexuális együttlét egy élvezetes dolog.

"Szóval te azért nem akarsz gyereket mert téged is gyerekként kezelnek? Vagy mert úgy érzed te is úgy telepednél rá egy gyerekre mint anyád? A szülők hibáit nem kötelező neked is elkövetni."

Az, hogy engem hogyan kezelnek az az én problémám, amit tudok is kezelni. Még akkor is, ha visszafelé is úgy kell viselkednem a szülőkkel, mintha gyerekek lennének. Mert sajnos érzelmi, értelmi szintjük akörül mozog.

A gyerekvállalás az én magánügyem, nem pedig a tiéd, és nem is tartoznék magyarázattal neked. De, ha annyira tudni akarod, akkor azért nem akarok gyereket, mert az én véleményem, hogy egy gyerek egy élet végéig tartó felelősség. Én pedig nem akarok egy élet végéig tartó felelősséget. Felelősségteljes ember vagyok, és nem tudnám érzelmileg azt elviselni, ha nem tudnék megadni mindent a gyermekemnek, anyagilag, érzelmileg, fizikailag. A túlnépesedés magával hozta azt a fajta emberi viselkedést, amelyet nem kívánok sem a barátomaimnak, sem a rokonaimnak, de legjobban egy gyereknek sem. Mert tudom mi várna rá, ha kicsit butább, csúnyább lenne az átlagnál például.

"Na mindegy is. Ha nem kell, ne legyen! De ha később másként gondolod akkor már késő lesz."

Ez meg a sablonos támadás, amikor nem tudja az egyik meggyőzni a másikat.

De tudod mit, inkább bánjam meg, hogy nincs, mint azt bánjam meg, hogy van. És utóbbiból nagyon sok van. Főleg olyanok, akik megbánták, de nem merik még maguknak sem bevallani, de persze az utóddal éreztetik.