Miért van az, hogy a barátok idővel szép lassan elkopnak, amint párkapcsolatuk lesz, egyre kevésbé érnek rá, a barát/barátnő fontosabb lesz, mint egy többéves barátság? Ez valahol érthető, de az is, hogy rosszul esik, ki hogy viseli?

Egyszerűen átalakul az időbeosztás. Ha párod van, a "nyakadba szakad" egy másik család is szülinapi ebédestől, nagymama látogatásostól, mindenestől. Ez eleve azt jelenti, hogy havonta x napot szocializálódsz, jó esetben kellemes környezetben, rossz esetben fárasztóban. Emellett megvan az a kényelem, hogy egy számodra nagyon komfortos emberrel meg tudod beszélni az ügyesbajos dolgaidat, nem kell külön programokat szervezned, hogy kiengedd a fáradt gőzt. Egyszerűen, ha komoly párod lesz, a prioritás átalakul:

- Család

- Barátok

Ez változik erre:

- Párod

- Családod

- Ő családja

- Barátok

Habitusfüggő, de ez automatikusan hozza magával, hogy a barátokra töredék idő és energia jut.

Én nagyon rosszul viselem, egyedülálló vagyok, akinek párkapcsolatban élő vagy családos barátai vannak (lepontozás indul).

Volt, hogy egy jó barátom egy pénteken felhívott, hogy párkapcsolati gondjai vannak, beszéljünk, találkozzunk... A következő héten szembejöttek velem kézen fogva, de ezzel kapcsolatban már nem hívott fel a barátom, csak amikor baj volt. Tudnék még más eseteket is mondani, amikor mint egyedülállót lelki pöcegödörként kezeltek, vagy amikor félre lettem téve, mint egy kabát, és a párkapcsolat végeztével elő lettem szedve, mint egy a tél beköszöntével előszedett kabát.

Nagyon sz@r érzés.

Akkor nem vagyok egyedül azzal, ahogy a barátaim viselkedtek amikor párjuk lett. Mintha a 6-osban magamat olvastam volna.

Annyi különbséggel, hogy én megírtam a barátomnak, ha a kis lelke sérül akkor se keressen, ha már eddig nem keres. És azért kellett megírni, mert évek óta nem ér rá találkozni, a kedves párja miatt.

Nagyon nagy emberi csalódások ezek, és eddig négy ilyen "barát" is megtette. Nincs is most barátom, mert annyira bizalmatlan lettem már mindenkivel.

Nálam a párkapcsolat nem kizárólagos minden felett, sosem volt az. Arra volt időm, amire és akire akartam, hogy legyen.

"Nálam a párkapcsolat nem kizárólagos minden felett, sosem volt az. Arra volt időm, amire és akire akartam, hogy legyen."

Na igen, még az is "szép", amikor a régi jó barátom azt mondja, "megbeszélem Katival, hogy mikor érek rá."

És legyek hálás, ha Kati engedélyezi.... :D