Valami tanács, mert már csak egy dolog jár a fejemben?

én nem erőlködök, ha csak kifogásokat keresel, akkor mindegy mit mondok, ha valóban változtatni akarnál rajta, akkor minimum annyi erőt fektetnél bele, hogy utánanézel közösségi oldalaknak, ha már netre van pénzed, és elkezdesz ismerkedni akár ezen az oldalon vagy máshol.

és itt igazat adok azoknak, akik azt mondják, hogy sajnáltatni akarod magad. ez már tényleg csak mentegetőzés. nem hiszem el, hogy nincs pénzed sétálgatni a faluban, vagy nincs pénzed arra, hogy felregisztrálj pár közösségi oldalra.

azt elhiszem, hogy félszeg vagy, de legalább ezt ismerd el, és ne a pénzre fogj mindent.

senkinek sem fogsz hiányozni ha eltűnsz, mivel nincs senkid sem, így csak magad alatt vágod a fát. embereket becsaphatsz, de az életet nem fogja érdekelni a kifogásaid tömkelege.

43/44

ezt a kifogást már hallottuk, de mi gátol meg abban, hogy közösségi oldalakon ismerkedj? a pénzed? nem hiszem. egy internet előfizetés nem 300ft

és arra sem reagáltál, hogy személyesen ismerkednél. nem kell hozzá pénz.

vagy nagyon önámító, vagy kamu kérdező vagy.

melyik faluban laksz?

# 44/44

ezzel egyetértek

A kérdező látja, hogy rossz ez így, és bénítja is ez a kép, de nem hiszi, hogy jó lenne, ha felszabadult lenne... hiszen fél attól, hogy magát adja. Mindezek következménye, hogy igyekszik elfojtani magában a késztetést aziránt, hogy nyisson az emberek felé és új kapcsolatokat alakítson ki, illetve hogy közösségi életet éljen. A bénultság miatt vész talán el folyton a lelkesedése a dolgok iránt, és a derű hiánya miatt nem tud megfelelő teljesítménnyel működni. Így látom én.

Kedves Kérdező! Azért vélem én ezt ilyen jól tudni, mert én is hasonló tengődésen mentem keresztül az elmúlt egy évben. Számtalanszor megfogadtam, hogy megváltozom, hallgatagabb és távolságtartóbb leszek, mert úgy gondoltam, hogy túl gyakran hibázok és emiatt sokan nem kedvelnek.

Végül be kellett látnom magamnak két dolgot. Az egyik, hogy nem igaz az a feltételezésem, hogy nem kedvelnek. A másik, hogy mesterségesen lefojtva magamat, képtelen vagyok az egyébként bennem rejlő szellemi és lelki képességeket, kapacitásokat megfelelőképp kihasználni, és képtelen vagyok jól érezni magam.

Kedves Kérdező! Az általad írtak alapján feltételezem, hogy a te aggályaidat az önbizalmaddal kapcsolatosan, nem erősíti meg az ismerőseid többsége! Ez nem véletlen! És hidd el azt is, amit az ismerőseid elismerően és szeretetből mondanak! Nem hinném, hogy egyébként is bármi kifogásolható lenne rajtad! És ha egyszer voltál jókedvű, mosolygós srác, akkor most is lehetsz az!

Erre minden lehetőség benned van! Ne félj önmagad lenni, ne félj másokkal lenni, és ne kicsinyeld le magad! Légy önmagad, viselkedj természetesen, tedd ami jólesik (amíg ezzel másokat nem zavarsz)! És akkor visszatér a lelkesedés, a kitartás, és előbb-utóbb megkapsz mindent, amit megérdemelsz!

Ehhez nem kell semmi más, csak az, hogy ne félj, légy bátor! És ha csalódás érne, ne vessen az a padlóra! Ha hibázol, legközelebb nem fogsz! Ha rosszat tettél, jóváteheted! És mikor a hibáidat veszed számba, és azok alapján próbálod megítélni magad, jussanak eszedbe az erényeid is!

ÉRTÉKES VAGY!

melyik faluban laksz?

mellesleg ez a gondolatmenet több pontos is vérzik

Mi köze a pénznek a haverkodáshoz? Ghost Rider már leírta, meg én is utaltam rá, hogy nem a pénzen múlik! Én sosem jártam bulikba, se kocsmába, se sehova, mert én sem költekeztem ilyenekre! És mégis van számos barátom, haverom, mindig az aktuális közösségeimből, illetve régebbi közösségekből is! És online is szereztem ismerősöket!

Lásd be, hogy nem ezen múlik, és kérdezz rá magadtól, hogy mégis min múlik szerinted? (Ha nem azokon, amiket mi feszegettünk.)