Nem szeretem az embereket! Van, aki még így érez? :
Egyszerűen nem bírom őket elviselni... Utálom, ahogy viselkednek. Például a boltban. Mindenki csak tolakszik előre, nincs tekintettel senki másra. Képesek lennének másokon átgázolni csak azért, hogy ők kaphassák meg legolcsóbban a párizsit. Vagy a buszon: amikor reggel álomkórosan felszállok, mindenki belebámul a fejembe, mintha valami marslakó lennék. Az öreg nénik pedig mindig sietnek, bár azt nem tudni, hova. Képesek fellökni, vagy lerángatni az ülésről rosszindulatú megjegyzéseket téve, hogy lerakhassák a táskájukat. A fiatalok pedig állandóan ordítoznak, mindenen vihognak, egy percre nem képesek csöndben maradni. A suliban sem. Az osztályom borzalmas. Nem nagyon érdekel a dolog, hogy nem tanulnak, csak azon csodálkozom, hogy nem is érdekli őket, ha bukásra állnak. Engem viszont zavar, hogy nem tudok odafigyelni az órákon (ugyanis a zajt a tanár nem tudja túlkiabálni), mert szeretnék továbbtanulni.
Bent mindenki engem tart idiótának, csak mert nem akarok velük barátkozni. Hát, én nem szeretnék olyan barátokat, akik kibeszélnek a hátam mögött. Mindenkinek a szemébe hazudnak, büszkék arra, ha puskázással szereznek jó jegyet... Szerintem ez nem normális dolog, bár, mivel mindenki ilyen, csak bennem lehet a hiba.
Úgy érzem, rosszkor születtem. Nem találom a helyem és senki nem érti meg, hogy mi a bajom. Legszívesebben elrohannék a világ végére...
válasza: válasza:Én is ilyen vagyok.
Csak ismételni tudom a többieket, azért vigyázz ezzel, és igyekezz legyőzni. Nekem szociális fóbiám van, nem tudok boltba menni, tömegközlekedésen utazni, sportolni sem nagyon, csak a lovaglás megy, bár akkor is szorongok, mikor a lovat vissza kell vinni az istállóba, és ott emberek vannak. Valamelyik nap a fagyizóban bepánikoltam, pedig csak kb hatan voltak ott! Nem járok suliba, itthon tanulok. Hamarosan dolgoznom is kéne, nem tudom, mi lesz velem akkor... Szóval vigyázz, mert nem egy leányálom, az biztos!
Nem értek egyet azzal, hogy orvos nem tud segíteni. Egy pszichológus mindenképp jót tesz, nem ciki!
válasza:Próbálj megváltozni ,amíg lehet! Nálam is így kezdődőtt, hogy állandóan azt elemeztem, hogy miért ilyen hülyék az emberek, miért mennek lassan ha mehetnének gyorsabban, vagy éppen miért mennek gyorsan, ha lassabban kéne menni, szóval mindenen felbosszantottam magam, ami számomra nem volt logikus. 2-3 év alatt elég szép szociális fóbia fejlődött ki belőle, ma már olyan szinten vagyok, hogy pl boltba is csak nagyon nehezen tudok menni,mert már pánikolok az emberektől.
Szóval ha még az elején vagy, akkor próbálj meg ne odafigyelni másokra, ne másokkal foglalkozni hanem csak magaddal, a többieket,meg sz@rd le magasról, mert mégegyszer mondom: ez csak rosszabb lesz...
válasza:Lelkitársam lennél tán? Engem is a legtöbben úgy ismernek, hogy utálom az embereket. De leginkább Magyarországon, mivel más országokban sokkal közvetlenebbek, kedvesebbek, tapintatosabbak, értelmesebbek. Oké, ez általánosítás, de elég sokat voltam külföldön és mindig ezt tapasztalom.
A barátaim gyakran viccelődnek azzal, hogy antiszociális vagyok, ami nem igaz, mivel rengeteget járok emberek közé, viszonylag sok barátom van, csak épp az emberek döntő többségét utálom.
Segíteni nem nagyon tudok a problémádon, mivel még az én érzéseim nem változtak, de legalább nem vagy egyedül. Mi, emberutálók összehozhatunk egy csapatot, és megteremtjük a tökéletes világot tökéletesen NEM idegesítő emberekkel. :D
17/L
válasza:
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!