Hogy lehet felfolgozni, ha a szerelmem "miattam" lett öngyilkos?
A férjemről van szó, imádtuk egymást, teljesen stimmeltünk mindenben, imádtuk egymás társaságát. Viszont sajnos rossz hatással voltunk egymásra, magunk se tudtuk megmagyarázni, a közös alkoholizás nem függőséggé, de egy káros szokássá vált nálunk. Ez sokszor verbális agresszíóba csapott nála, másnap nem emlékezett rá, bocsánatot kért, ugyanugy imádott, ahogy eddig. Egy idő után sok lett, volt más problémánk is, amit képtelenség volt megbeszélnem vele, hiába szwrettem volna. Mondtam, legalább egy időre költözzön el, nekem ez igy nem megy. Erre mindig az volt a reakciója, hogy ő inkább akkor meghal. Maradtunk együtt, velünk ezek a problémák is, közben elvesztette a munkáját, amitől depressziós lett. Én is az vagyok.
Besokalltam, spontán egy alkalommal megcsaltam. Előtte, utána is jeleztem, ez igy végképp nem lesz jo, menjünk külön. Képtelen volt elfogadni. Ezután a kínlódás hetei voltak, egyre durvább kitörésekkel felém, ami már fizikai erőszakba csapott, mindeközben folyamatosan fenyegetett ezzel (a barátait is) hogy véget vet az életének. 4-5 alkalommal elmenekültem előle, ilyenkor sajnos egy másik férfinál találtam menedéket. Ha józan volt, normális volt, probáltam segiteni rajta, orvoshoz mentünk, antidepresszánst írtak neki.
Ismét elmentem otthonrol, ismét irta, hogy öngyilkos lesz, de már senki nem hitt neki, én sem...
Ahogy hazaértem, én találtam meg a saját otthonunkban.
Hogy lehet ezt feldolgozni?
Köpedelem kapcsolat, hogy az egyik alkoholista, a másik félrekúrogat, ennél a magány is jobb. Nem menedéket találtál, hanem más f__ába ültél bele, a szaron sem segít, ha megszórjuk porcukorral. Tipikus közmunkás borsod megyei kapcsolat valahol Kiscsécs környékén, ami eszembe jut rólatok. De ez most mindegy is, más aspektus, hogy megérdemelte.
Túl gyenge volt, az élet kihívás elé állította és elbukott. Én biztos nem érezném magam szarul - legalábbis emiatt. Ha valaki ÖNgyilkos, az a saját hülyesége - kivéve amikor ez a logikus döntés, pl. végstádiumú ráktól szenvedve.
Nagyon sajnálom, hogy ilyen tragikus helyzeten mész keresztül. Ez rendkívül nehéz és fájdalmas élmény, ami hatalmas érzelmi terhet ró rád. Itt van néhány lépés, ami segíthet a feldolgozásban:
1. **Keresd szakember segítségét**: Egy pszichológus vagy pszichiáter segíthet feldolgozni az érzéseidet és megtalálni a módját, hogyan lépj tovább. Csoportterápia is hasznos lehet, ahol másokkal találkozhatsz, akik hasonló helyzetben vannak.
2. **Engedd meg magadnak a gyászt**: A gyász természetes folyamat, ami időbe telik. Engedd meg magadnak, hogy érezd a fájdalmat, a haragot, a bűntudatot és minden más érzelmet, ami felmerül.
3. **Ne hibáztasd magad**: Az öngyilkosság komplex döntés, és sok tényező befolyásolja. Nem te vagy felelős érte. Fontos, hogy ne vedd magadra teljes mértékben a felelősséget.
4. **Keresd a támogató kapcsolatokat**: Beszélj a barátaiddal, családoddal vagy támogató csoportokkal. Azok, akik közel állnak hozzád, érzelmi támaszt nyújthatnak.
5. **Fogadd el a segítséget**: Ha valaki felajánlja a segítségét, fogadd el. Akár praktikus dolgokban, akár érzelmi támogatásban.
6. **Öngondoskodás**: Próbálj meg odafigyelni az egészségedre, még ha nehéz is. Pihenj, egyél egészségesen, és próbálj meg mozogni. Az öngondoskodás segíthet abban, hogy erősebb legyél érzelmileg és fizikailag is.
7. **Hosszú távú terápia**: Lehet, hogy hosszabb időre van szükséged a feldolgozáshoz. Ne siesd el a folyamatot, és adj magadnak időt.
8. **Kérj tanácsot szakemberektől**: Vannak olyan szervezetek és forródrótok, amelyek kifejezetten öngyilkosságot átélt hozzátartozóknak nyújtanak segítséget.
Ez egy nagyon összetett és mély érzelmi kihívás, és fontos, hogy ne egyedül próbáld meg feldolgozni. Az érzelmi támogatás és a szakmai segítség elengedhetetlen.
Köszönöm, második válaszoló!
Pszichiáterhez elkezdtem most járni, bár elég friss a dolog pár napja történt, egyelőre felfogni sem megy, csak a mérhetetlen fájdalmat érzem. Egyedül a fiam miatt próbálok talpra állni, valószínűleg már utánamentem volna...
Én rettenetesen szeretem őt még most is, akkoris, ha a vége felé kb már toxikus lett az egész. Ezért is érzem, hogy beleroppanok. Tudom, hogy nem tudatosan tette, egy pillanatnyi kikattanás volt nála, soha nem tette volna ezt meg velem. Ezt ő is elmondta még előző nap, hogy sosem tenne ki ennek :( Főleg, hogy ő egyébként egy végtelenül jó ember, nem tudom, hogy tudott így kifordulni :(
Az alap probléma az alkoholizmus volt, a mégalapabb pedig valószínűleg depresszió.
A depressziósok nagy valószínűséggel lesznek öngilkosok. A cirkuszaitok csak a két mentális baj tünetei voltak.
Gyógyíttasd magad!
Nem kell mindent feldolgozni. Ez is az élet része, hogy terheket viselsz életed végéig.
Viszont azt ideokoskodnám, hogy az öngyilkosság egy társadalmi konstrukció, nem te vagy az oka a halálának, legfeljebb rásegítettél.
Unokatesóm anyjának a párja azért lett öngyilkos mert megtudta hogy megcsalta. Iszogattak borozgattak és hivta a szeretője az anyjának és a párja vette fel. Elmentek aludni,mikor az anya elaludt a párja kiment és felakasztotta magát a garázsba.
Az anya hamar túl lett rajta(ez már nem az elsőegcsalása volt. Volt férje katona és nem sokat volt otthon,a párja kamionos volt és szintén egy kamionossal csalta meg. A mostani is ugyanúgy fog járni). Meg sem látszik rajta hogy történt volna valami,de nagyon nem is hatotta meg. El se temette de már a másik pasival költözött össze.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!