Depresszív, öngyilkossági késztetésekkel teli hangulatban öngyilkossági videókat nézek, és némiképp segít. Egyedül vagyok ezzel?

Először is ölelés, kívánom neked a legjobbakat! <3

Szerintem az egy jó dolog, hogy ezt megfigyelted és az is hogy fel merted tenni a kérdést. Viszont szerintem itt ebben az esetben, ezen a szinten (az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok már egészen súlyos szint) a legjobban egy szakember tudna segíteni. Alapvetően mindenkinek szüksége lenne egy állandó pszichológiai ellátásra, viszont ez a téma itthon még eléggé gyerekcipőben jár és tabusítva van. Azért lenne fontos felkeresned egy terapeutát, mert nagy valószínűséggel ezek az érzések, gondolatok és viselkedés visszaköthetőek különféle más lelki folyamataidhoz, esetleg traumáidhoz és az egész megoldása abban lenne keresendő, így kontextus nélkül ez megfejthetetlen.

A pszichológiai ellátást keresheted magán úton (ez általában megbízhatóbb, gyorsabb) vagy akár TB alapon is. Ezen kívül talán érdemes lenne olvagatnod a témában, illetve nagyon javaslom még neked, mint támogató közösség a "Fiatal Felnőttel Lelkiznek" Facebook csoportot, ami kifejezetten ezzel foglalkozik, tehát pontosabb tanácsokat tudnak adni a szituációban, és anonim módon lehet ott is kérdést feltenni.

Nekem is segít, csak a kedvenc sötét drámáimat és szuicid dalaikat hallgatom...

"Az öngyilkosság gondolata sok álmatlan éjszakán átsegített." Egy Moldova György könyvben olvastam.

Van benne igazság..

Ezzel azonnal menj el egy pszicháterhez és ezzel egy időben egy pszichológushoz is!

Ez nem váratt magára!

Addig hallgas relaxációs zenéket és próbáld az elmédet kiüríteni meditációval.

Húzd az időt ahogy csak tudod addig ,amíg a pszihológus és a pszicháter nem fogad.

Az a baj ezekkel a videókkal ,amit nézzel ,hogy benne tartod magadat egy rossz körforgásban.

Erre amikor elmész pszichológushoz mondel neki is ,mert ezen már csak egy szakember tud segíteni.

#8

Ha már meghaltál, számítana neked, hogy "mégjobban semmibe vesznek" ?

A temetés nem csak a halottért van, a családnak is segít gyászolni, elbúcsúzni. Egy eltűnt embert a családja még évekig hazavár(hat).

Sokan belebetegednek pszichikailag, pénzügyileg tönkremennek mert él bennük a remény, hogy az illető még él. Ez a remény pedig akkor szűnik meg mikor előkerülnek a maradványok és helyébe lép a gyász.

A búcsúlevél pedig szintén évekig tartó örlődést és lelki terhet tud levenni a hozzátartozókról, hisz nem kell találgatniuk, hogy ki/mivel adhatta az utolsó löketet. Szerintem ha valaki egy pici szeretetet/figyelmet is adott másoknak akkor azt már van aki gyászolja, csak a mai világban a szeretetet már kevesem merik és tudják kimutatni.