A depresszió miatti nem túl tiszta környezet amiben jelenleg élek biztosan meg fog betegíteni vagy csak kellemetlen érzés de nem lesz tőle fizikailag bajom?

Ja és nincs ilyen,hogy feküdj be a kórházba... max a milliomosoknak.

Nincs egészségügyünk, halott úgy ahogy van... csak gyógyszert írnak a depresszióra, amire rászoksz és a végén csak még mélyebbre kerülsz tőle.

Sajnos tényleg baj, hogy a magyar egészségügy a béka feneke alatt van. Kórházi kezelést se nagyon lehet már igénybe venni. Legfeljebb az ön-és közveszélyeseket viszik be egy rövid időre. Ez nagyon komoly baj.

A depresszió gyógyszeres kezelése változó, hogy kinél mennyire válik be. Én ismerek sikertörténetet és kudarcot is.

10-es: Súlyos depresszió esetén a gyógyszeres kezelés kell ahhoz, hogy meg bírja tenni az első lépéseket. Az akaraterejét a gyógyszer fogja visszahozni. Te enyhébb eset lehettél, azért sikerült kijönnöd könnyebben belőle.

Írta, hogy neki is állt, de csak rövid ideig bírta. A depresszió gyakran ciklikus betegség, emiatt tudott régebben sokat dolgozni, akkor épp jobban volt.

11.: Ő annyira mélyen van, hogy vagy itt marad, vagy tesz egy próbát a gyógyszerrel. Vannak, akikre jó hatással van. Neki már nincs veszítenivalója.

Ha nem kezelteti, akkor nagy eséllyel hajléktalan lesz belőle.

"Te enyhébb eset lehettél, azért sikerült kijönnöd könnyebben belőle."

Azért feküdtem a saját szarfoltos lepedőmön hónapokig és nem cseréltem le, nem fürödtem heteken át, szarni valahogy kimentem a füdrőig, de hugyozni nem volt kedvem a lakás tulsó felén lévö wc-ig elmenni és ásványvízes üvegekbe hugyoztam a hálómban, amik csak gyültek és gyűltek, ágynemütartóba, szekrénybe, később simán a padlón szerte szét... ráadásul a jó vízet is ott tartottam, szóval sötétben néhányszor előfordult, hogy filmnézés közben rossz üveget húztam meg, kiköptem a padlóra és hagytam felszáradni... miután már az összes tányérom, poharam mindenem mocskosan volt szereszét szórva a lakásban, utána már tányért se használtam ledobtam a kaját az asztalra, aztán felcsipegettem, közben a kutyát sem vittem le sétálni soha, a kakija gyűlött az előszobában, egy leterített törölközőre pisilt, a kakikat mikor már nagyon sok volt összeszedtem és lehúztam, a pisis törölközőt meg mikor tocsogott már kidobtam, azt sem magamtól, hanem a kutyám olyan intelligens, hogy már nem volt hajlandó rápisilni és sírt nyüszített és akkor kicseréltem vagy csak tettem le mellé másikat hogy ne idegesítsen vele... mikor elfogytak a törölközők, terítettem le régi kabátot, pulóvert...

Egy idő után undorodtam befeküdni az ágyba, mert tele volt kajamaradékkal, a mosdatlan seggemtől foltokkal, mikor már nagyon csípett volt, hogy a benyálazott lepedővel mostam meg filmnézés közben, bőzlött az egész ágy, konkrétan halál szaga volt... utána a földön aludtam ahol éppen sikerült eltolni a dzsuvát...

Eleinte még tudtam leplezni, elmentem munkába, eljátszottam emberek előtt, hogy minden rendben velem, aztán hazajöttem és csak néztem a falat, sírtam, vagy próbáltam xboxozni de igazán semmi nem kötött le... maszturbáltam elég sokat pornora... volt, hogy napjában 5x is, volt hogy már nem is jött semmi csak fájt maga az orgazmus, de akkor is véresre vertem a farkam...

Később munkában megszóltak, elkezdtem bűzleni, akkor már be sem mentem többet... hívogattak hetekig de nem vettem fel... egy idő után családtagok se néztek felém már... (tesóim)

Sporolt pénzemből ezt házhoz rendelt kajával 1.5 évre kihúztam.

egy szombaton a megszokottnál is sokkal szarabbul voltam, nézegettem az otp számlámat, hogy se munkám, se semkim és cak 40.000 van már csak kártyámon, sírtam, hogy mi lesz most, teljesen kilátástalannak láttam mindent, kimentem szedtem leveleket a tiszafáról, (valószínűleg keveset) főztem belőle egy teát, megittam, vettem be altatót és befeküdtem az ágyba...

23óra mulva felébredtem, káromkodtam egy nagyot és elkezdtem kitakarítani a házat... ami több mint 2hetembe tellett. Mindig erőltettem, hogy csináljak valamit, közben Jay workout megcsinálta ezt a videót, ez is adott egy kis lendületet hogy jó úton járok... és kb fél év alatt rendbejöttem. Legtöbbet a leírt napirend segített és az, hogy erőltettem hogy betartsam...

Nem elsőre sikerült jó napirend, elsőre természetesen millió dologra nem is gondoltam, kb 1 hónap alatt alakítottam ki egy kötelező napirendet a hét 7napjára.

Évek távlatából is aszerint élek, látszólag teljesen normális életet, senki nem tudja, hogy megpróbáltam kiszálni a játékból.

17

Uramisten! Hát le a kalappal előtted, hogy ebből magadtól kimásztál!!!!! Lehet, hogy a te történeted majd erőt ad másnak, hogy ő is meg tudja tenni!

Én hiszem azt, hogy az emberi elme csodálatos és a leglehetetlenebbnek tűnő helyzetekből is talál kiutat!

Hatalmas tiszteletem neked!

19

Én sosem szeretem az általánosítást. Az esetek többségében, kit érdekel? Jobb szeretem az individuális megközelítést.

Ha azt mondják nekem, hogy az esetek többségében az emberek ilyen mélyről nem tudnak visszajönni külső segítség nélkül, akkor elhiszem, hogy nem is vagyok rá képes.