Ez miért van? Írok, de szégyellem. (lehet h buta kérdés. )
Kicsi korom óta történetekben gondolkozom. 14 voltam amikor először leírtam ami bennem volt. Most 20 vagyok, és még mindig írok, de ez már másik. A minap az unokahúgom megtalálta a könyvemet a fiókomban, és beleolvasott. Azt mondta, adassam ki, és megkért, hogy olvassak fel belőle. Végül engedtem neki, és olvastam, de szörnyen éreztem magam végig, főleg amikor olyan részt olvastam, ami érzelmesebb volt.
Ezzel együtt meg néha jó volna kritikát hallani, hogy mi jó, mi nem jó.
normális válaszokat kérek.:) köszi.
mer kis beszari művészlélek vagy. :P Mutasd meg az embereknek, valakinek tetszeni fog, valakinek nem, ez törvényszerű. Ha úgy gondolod hogy elég sok embernek tetszik, és akinek tetszik annak nagyon, akkor adasd ki.
Én egyébként írogattam régen, de úgy vettem észre nem tetszett az embereknek, de nem dőlt össze a világ. Persze minél fontosabb neked az írás annál fájdalmasabb a kritika, viszont akkor annál kitartóbb is leszel és annál többet fogsz tanulni belőle, és így egyre jobb leszel.
zárkózott vagy szerintem
ez olyan lehet, mintha valakinek meg kellene mutatnod a naplódat
szerintem tökre érthető, hogy nehezedre esik megmutatni másoknak
töltsd fel valahova névtelenül, valami fórumra, akárhova, akkor kaphatsz róla kritikát, ha csak ez a fontos
ha meg meg akarod mutatni az embereknek, akkor Bátorság!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!