Ha az ember elmegy pszichológushoz és elmondja, hogy utálja az embereket akkor tényleg csak két opció van?

59

De mindenki címkékben gondolkodik. A túlnyomó többség igenis kategorizál. Minden ember tartozni akar valahová, mindenki képvisel valamit. Vannak az bulizósak, vannak a rockerek, vannak emosok, vannak az infósok, munkások, stb. Az ember csoportokba szerveződik tehát kategorizálva van mások szerint és előítéletek is társulnak ezen kategóriákhoz. Én viszont sosem akartam tartozni sehová, amolyan magányos farkas, független típus szerettem lenni, pont amiatt mert átláttam mi a valahová tartozás ára. Tartozol sok mindennel másoknak és nem lehetsz független mert elvárásaik vannak. De igazából ha nagyon akartam volna is csak megtűrt személykén tartozhattam volna bármelyik csoporthoz mert egyszerűen kevésbé fontosként kezeltek mindenhol. Ez zavart is nagyon, hiszen sosem akartam főnök vagy hangadó lenni de minden embernek járó tiszteletet azért elvártam volna. Ha kevésbé fontos emberként kezelnek akkor az én szememben az tiszteletlenség. Valószínű emiatt is tartózkodtam a bárhová tartozástól, mert mindig sikeresen eszembe juttatták mennyire nem vagyok fontos. Így bánni valakivel igenis szívtelenség és kegyetlenség. Nézd meg a sok szépfiút meg széplányt hogy támogatják a beilleszkedésben, kíváncsiak rájuk. Az ember igazságtalan, és ezt mindenkivel megtapasztaltam ( a családom kivétel mert természetesen toleráns volt mindig velem) így tiszta lelkiismerettel jelentem ki, hogy mind egy kutya és a társadalmi hierarchiában betöltött szereped szerint fognak bánni veled, kutyát nem érdekel az emberiesség, igazságosság, jóérzés. Te élhetsz abban a tévhitben továbbra is, hogy igen léteznek ezek a dolgok ha esetleg jobb a lelkednek ez, de én inkább szembenézek a szomorú tényekkel.

És nem tartom magam felelősnek azért mert nem voltam népszerű.

60

Pedig felnőtt kor is ugyanaz, csak már nem szólogatnak be (annyiszor) mert viselkedniük kell. De a végeredmény úgyis ugyanaz, a megvetés és kiközösítés.

Vagy azt gondolod felnőtt korban hirtelen befogadókká válnak az emberek olyan személyek iránt akikhez ösztönösen nem vonzódnak?

63

Ennek örülök. Szerencsés vagy!

66

Igen, ennek örülök. Ők különlegesek és jó, hogy még vannak nekem.

De azért más kapcsolatokra is legbelül vágyik talán minden ember.