Ti számíthattok egymásra a felnőtt testvéreitekkel? Segítitek egymást, ha kell?

Én meg azon lepődöm meg, hogy a szeretet és a segítség milyen sokaknak jelenti a pénzt.

Jó hogy nem akarjátok bemagyarázni, hogy aki nem adja fizetése x százalékát valamelyik rokonának, azok már nem is jó család és nem is szeretik egymást :D

Én nem várok segítséget akkor, amikor tudom azt, hogy én magam is kitudnék lépni a kakából, de nem akarok, mert kényelmes vagyok például. De, amint azt hallom, hogy a másiknak jól megy sora, akkor egyből ráakaszkodok és többet akarok annál mint amim van.

Vegyük, alapul, példának ezt :

"Valaki kiírta, hogy a testvére külföldön dolgozik, és vett egy házat, amit nem használ, de neki nem engedi, hogy ott lakjon pár hónapig, amíg keres annyit, hogy ki tudjon fizetni egy albérletet. Nem ismere"

Van hol laknia, van fedél a feje fölött, van munkája, havonta bevétele, jövedelme, kocsija. A testvér kiment külföldre, hogy gondtalan, boldog élete legyen, családja, felesége, gyerekei. Erre most előáll a testvér, aki megtehette volna ugyanezt, de nem tette meg! és most amikor valaki élhetné végre a gondtalan életét, akkor belépne ő, mint egy nagy gond, hogy még véletlenül se legyen nyugalma, saját élete a másiknak.

Ha nekem van kocsim is akkor, beleülök aztán elkezdek ingázni , ha kell akkor föl Bp-re. Mit tett a kérdező az évek alatt, semmit ült a babérjain.

Az én felfogásom is ugyanaz, mint a 18-as hozzászólóé. Amikor valaki felnőtté válik és családot alapít az lesz az új családi egysége, amit létrehoz, tehát nem a testvérrel kell azonos életszínvonalat élni, hanem az általa létrehozott új családdal.

Nagyon jó a viszonyom a testvéremmel, ha komoly anyagi problémája lenne bármelyikünknek, mindegyikünk kisegítené a másikat, de nálunk ez kölcsön szinten menne. Nem kell azonos élet színvonalon sem élnünk, ez nem probléma egyikünknek sem. Már csak azért sem lehet egyenlő körülmények között élni, mert lehet az egyikünknek azért van sokkal több pénze, mert éjjel-nappal dolgozik, a másik inkább több szabadidőt igényel és elég neki a kevesebb pénz is. Mindenki maga dönti el, hogyan és miből él, de szerintem túlzó az olyan anyagi szimbiózis, amiről Te írsz. Ha szükség lenne rá, még a saját lakásomba is befogadnám őt akár az egész családjával együtt is (volt már rá példa), de ez csak azért működik, mert egyikünk sem szeretné kihasználni a másikat és nem is vágyunk arra, hogy azonosak legyenek az életkörülményeink.

24: Ez rendben is van. Mi is segítjük egymást a családban egy-egy nagyobb kiadás esetén, ha a másiknak éppen nincs elég megtakarítása. Pl. temetés, vagy betegség esetén.

De azért ez nagyon más, mint amit egy-két válaszoló, meg korábbi hozzászólásokban te is írtál vagy számon kértél másokon, hogy a másik életszínvonalát növeljük a saját bevételünkkel.

Kérdező, próbáld megérteni, hogy új házat kölcsönadni testvérnek az már nem az indokolt segítség kategória, mert kulturált használat mellett is leírtam hogy kicsit kopik minden. Tök más lenne a helyzet, ha egy 10 éve felújított, bebútorozott, de azért jó állapotú lakásról lenne szó és a lány még diák lenne.

Van egy olyan érzésem, hogy a lányt is bőven segítette bátyja, amikor még tanult. A lány diplomás lett, mi másban kéne most segítenie? (Írtam, hogy ma kölcsönre sincsenek már elszállt kamatok.) Egyébként azt tippelem, hogy a lány bátyja szakmunkásként (őt nem taníttatták) kint kőkemény munkával keresheti a havi 3-4 ezer euróját. A lány bátyja helyébe beleélve magam én is támogattam volna húgom továbbtanulását havi max. 200-300 euróval, rosszul esne ha diplomás húgom utána még nálam kalapozna. Ha anyjuk segítségre szorul, akkor abban most a lány soros. A lány bátyja anyját is segítette azzal, hogy testvérének továbbtanulását támogatta.

"Meglepődtem azon, ami itt megy."

Magyarul lebuktál az előző kamu kérdéseddel, ezért kiírtad másképp újra?

https://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__testveri..