Ha a gyereknek nincs joga beleszólni hogy legyen-e testvér, akkor ugye a szülőnek sincs joga ingyen bébiszitternek használni az idősebb testvért?
Most nem rólam van szó, mert már 22 éves vagyok és a testvérem csak 1 évvel fiatalabb. Csak belegondoltam most ebbe.
Pl mire ovodás lesz a kistesó a nagyobb gyerek meg még tini, anya apa megy vissza dolgozni milyent lehet, aztán egész héten rá van sózva a nagyobbra a gyerek. Ezt mégis hogy gondolják a szülők?
Szerintem alap dolog, hogy nem vállal be az ember még egy gyereket, ha nem bírja megoldani az egyik szülő az otthon maradást anyagi vagy má okok miatt. Már nagyszülőrenis pofátlanságnak tartom folyamat rásózni az unokát, mert már nem ott tartunk mint 50 éve hogy együtt él 2-3 generáció, hanem jobb esetben mindenki a saját háztartásban él.
Most eltekintve attól, hogy ezzel a nagyobb gyerek szabadságát veszed el, főleg nyáron…. Ha a kisebbel valami lesz, akkor a nagyobb lesz elővéve és hibáztatva, szóval a felelősség nagysága is nagyon nem fair ingyen munkáért, mert ez ingyen munka. Az hogy eltart a szülő lehetőségeihez mérten az a kötelessége. Pont. A gyerektől maximum házimunkát lehet elvárni cserébe, nem egy másik életért való felelősségvállalást.
Ettől nem lesz jobb a testvéri kapcsolat sem. Nagyapám pl amíg élt nem bocsájtotta mrg se a szüleinek, se a húgának hogy “elvették a tinikorát”, nem is lett neki egynél több gyereke. Van olyan ismerős, aki mesélte hogy a nagyanyját a nővére elvitte az anyjuk munkahelyére és ott hagyta, mert nem bírt vele.
Velem biztos nem csinálták volna ezt meg. Én szépen ott hagytam volna a kistesót az ovodába, úgyis anyámmal veszekedett volna nem velem, nyaranként meg szépen reggel elmentem volna mielőtt felkel mindenki, aztán nézhettek volna. Aztán milyen jogon büntettek volna engem? Mert nem vagyok hajlandó elvégezni a szüleim dolgát? A gyerek dolgait a két szülőnek kell megoldania, minden más csak mellébeszélés é szerintem nagy szemétség a nagyobb gyerekkel kicseszni, mert a szülők nem bírtak előre gondolkozni.
válasza:A hatosnak mekkora pofája van!
Mi fáj? Gyere, mesélj!
Rálépett a lábadra egy csúnya bácsi vagy néni, és megsértette a jogaidat?
Anyáddal is így beszélnél?
Attól, mert te most anonim vagy, még nem taposhatsz bele bárkibe! Megértetted, te .... ?
23-as!
Miért lenne pióca, aki nem akarja feladni a saját fiatal éveit más miatt?
Gondolj bele, hogy amelyik szülő nem bír elmenni a gyerekéért az általában 8-16-ig vagy 8-16.30-ig dolgozik, onnan hazaér, itthon összeszedi magát az alsó hangon is 18.00 körül van. Na most egy 15-16 éves gyereknek kutya kötelessége heti 5 nap vigyázni rá, etetni, ha összecsinálja magát akkor tisztába rakni és szórakoztatni, közben azért az iskolában is teljesíteni. Nyáron meg reggel 7-től este 6 ig ezt csinálnia. És ezt azért cserébe, hogy eltartják? Főleg ha hisztis a kisgyerek.
Ez a kérdés is abból fogalmazódott meg, hogy pl ma is láttam hogy egy kisgyerek hisztizett a bolt parkolóban és az apja hiába könyörgött neki, akkor se fejezte be, na ha a szülő ennyire nem bírja kordában tartani, akkor szegény nagy tesó mennyire bírná?
Az a baj, hogy volt régen az egyik véglet, most meg van a másik véglet a gyereknevelés terén. Régen nem mert a gyerek ellent mondani, mert sokszor rettegett a szülőtől, ma viszont már a szülő retteg a gyerektől és nem meri fegyelmezni.
Erre az egy kérdésre a velem egyetnem értőek normálisan, mellébeszélés nélkül válaszolhatnának. Minek a gyerek, ha aztán gyakorlatilag más foglalkozik vele folyamat? Amíg kisbaba addig aranyos, aztán mikor elkezd makacs lenni, akkor szendvedjen vele nagyszülő, nagytesó?
Amelyik szülőnek már van nagyobb gyereke, az pontosan tudja hogy milyen egy kisgyereket ellátni, milyen anyagi és idegi vonzatai vannak, ha nem barlangban élnek, akkor a mai árakkal is tisztában vannak és tudnak kalkulálni, ha pedig az jön ki hogy nem tudják megoldani az egyik fél fizetése nélkül akkor nem csinálok még egy gyereket. Ez ilyen egyszerű.
És ilyet sem merjen senki szemrehányni, hogy a szülő mikről mond le a gyerek miatt, mert ők akarták ezt, nem odadobták nekik a gyereket hogy ez van el kell fogadni. Egy testvértől elvárni ugyanazt az önfeláldozát vagy azzal érzelmi zsarolni a nagyobbat, a patkányság legalja.
válasza:Kerdezo
Alapból azért "kell" a nagytesonak a kicsire vigyáznia, mert a szülő dolgozik, nem mert sok a baj vele.
Nálunk pl anyámék elvaltak, apámat kéthetente vasárnap láttam pár órára, már ha épp raert. Egyértelmű volt, hogy én jártam a 3 évvel fiatalabb testvéremért az oviba, én vigyáztam rá otthon. Szerettem? Nem. Es? Volt annyi eszem, hogy tudtam, anyám nem szorakozasbol esik haza este 7re a munkából
21-es! Normális ember magának vállal gyereket nem a kistesónak.
Amugy meg engem és tesómat ugyanúgy neveltek, Ő imádja a gyerekeket, én meg nagyon nem. Tesómmal is az utóbbi pár évben lettem jó viszonyban, régen nagyon utáltuk egymást.
Reagálnék erre a lemondásos témára is. Gondolom ha a szülő lemond a gyerekéről, akkor a legközelebbi rokonhoz próbálják berakni, és csak utánna intézetbe.
Másnál nem tudom mi lenne, ha ezt meglépik a szülei, de nálunk mamámék magukhoz vettek volna, szüleim meg mentek volna nagyon szépen az utcára, mert a szülői házon anyai nagymamám a haszonélvező és kivágta volna őket, a rokonság meg kitagadta volna őket egy az egyben.
Nálunk ez lett volna, de nem lett mert még a legnagyobb vitákban sem vágott ilyeneket a fejemhez egyik szülőm se.
Aki ilyennel fenyegetőzik. hogy intézetbe rakja a gyerekét, az nem fog unokát tartani a kezében az 100.
válasza:#23, pióca?
Szóval pióca, aki nem örül annak, hogy 12 évesen kap egy újszülöttet, és onnantól kb. megszűnik a saját élete? Hát én nem örültem. Ahogy hazaértem az iskolából, anyám a kezembe nyomta, hétvégén azzal keltett, hogy ők apámmal mennek vásárolni, én meg nehogy aludjak, mert figyelnem kell a kicsire. Nem mehettem sehová a barátnőimmel, nem lehettem napközis, sőt, még tanulni is csak akkor ülhettem le, ha a húgom aludt, mert hát "a kicsi, vigyáznod kell a kicsire". Többször az én lányomnak nézték, marha jó buli volt 13 évesen. A barátnőim elmaradoztak, hiszen vagy nem mehettem sehová, vagy vinnem kellett a húgomat is. 14 éves voltam, amikor úgy döntöttem, nekem saját gyermekem soha nem lesz. A húgommal soha nem volt jó a kapcsolatunk, évek óta nem is beszélünk.
Aki szerint ezt hívják "családban nevelkedésnek", annak nagyon torz a gondolkodása.
válasza: válasza: válasza:Van a rokonságban ilyen, amit a 28-as írt.
Egy fiúgyerek kapott anno egy kishúgot, aki szellemileg totál sérült lett, de olyannyira, hogy megrekedt 3 éves szinten, önellátásra, önálló tisztálkodásra is képtelen. Tud mozogni, nem mozgáskorlátozott, de épp ezért tör-zúz, néha dühkitörései is vannak.
A kisfiúnak ott elveszett a szabad gyerekkora, és a szülei is eltűntek számára. Mivel ez 50 évvel ezelőtt történt, természetes volt, hogy mindenki, aki ép, a sérült gyerek körül forog. Olyan nem volt, hogy a kisfiú ne vegye ki a részét 0-24-ben, mert nem is tudom, sz#rrá verték volna? Fogalmam sincs, mert ez fel sem merült.
Ma ez a kisfiú 50-en túl van. Nála visszahúzódóbb, csendesebb embert még nem láttam. Nemhogy gyereke nem lett, még családja sem, felesége sem, mert ő nem kockáztat. Isten őrizze meg őt a gyerektől, neki nem kell.
A mai napig agglegény, a lassan szintén önellátásra képtelen anyjával még mindig az 50 éves húgát "nevelik", ápolják. Ezt úgy kell elképzelni, mint a hároméves gyerek esetében, hogy minden nap futnak utána, hogy ne csináljon kárt. Az idős anyuka már nemigen, leginkább csak ő.
Lassan már kettőt ápolhat, mert az anyuka is leesett már a lábáról, de még próbálja magát összeszedni, nade 80 éves. Apuka nagyon rég meghalt.
A hajdani kisfiút kérdeztem, hogy mi lesz a húgával, ha meghal az anyja is, azt mondta, amint lehet, nagyon gyorsan intézetbe adja. Neki bőven elég volt. Ráment a teljes élete így is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!