Normális hogy a báttyám barátnője akivel 1 éve vannak együtt mindenhova velünk jön?(Családi nyaralások stb.)

#29 Egyelőre ott tartunk, hogy a kérdező feltett egy kérdést, miszerint ez normális-e. Ez még hadd ne legyen már nyivákolás meg hisztis kölök kategória :D

Az meg az eddigi válaszokból is kiderül, hogy nem feltétlenül megszokott (ha így értelmezzük a "normálist"), sok családnál nem az, persze jó esetben meg lehet beszélni.

30

Azt, hogy jól van édesanyám. Pedig nem kedveltem az akkori barátnőjét a tesómnak, ahogy ő sem az akkori barátomat. A szülők mégis vittek mindenkit. :) Na lám, nem minden tini egy hisztis pitsa?

"Azt, hogy jól van édesanyám. Pedig nem kedveltem az akkori barátnőjét a tesómnak, ahogy ő sem az akkori barátomat. A szülők mégis vittek mindenkit."

Akkor ez más helyzet volt: valamit valamiért. A kérdző nem ilyen helyzetben van.

Csaladtol fugg es attol is hany evesek a batyadek. Ha 18 even aluliak akkor ertheto mert egyedul nem tudnak menni nyaralni. Ha 18 ev felettiek akkor kicsit fura hogy nincs igenyuk arra hogy kettesben menjenek nyaralni.

En biztos nem mentem volna fiatalabb koromban sem nyaralni a csaladommal ha lett volna akkor parom es az o csaladjaval sem hanem kettesben. En mar 30 felett vagyok es hazas, igy ertheto hogy nem az anyosomekkal es nem is anyamekkal megyek nyaralni hanem a felesegemmel, ha egyaltalan megyunk valahova, az utobbi evben nem voltunk sehol.

A bátyád barátnője egyébként NEM családtag, csak egy aktuális csaj, akivel együtt van.

Majd amikor 2-3 éve már együtt élnek, na, akkor hívnám bárhová is, mert ezzel az erővel minden random barátnőjét el lehetne vinni.

Egyébként, aki nem bír ki 4-5 napot a párja nélkül, ott bajok vannak.

De ugyanígy nem viszem a barátomat a barátnőkkel közös beszélgetésre, vagy a barátnőmet a párommal közös csillagnéző túrára, mert nincs ott a helyük!

Család - kapcsolat - barátok három különböző dolog, és nem szívesen keverem, mert mások az érdeklődési köreink, másról beszélgetünk, ha ott van egy 3-4. fél, sok, személyesebb, intimebb téma kiesik... nem.

Nem tudom, én mennyire örülnék, ha a tesóm csaja (nincs neki, de feltételezzük, hogy van) velünk jönne a családi nyaralásokra.

Szerintem engem zavarna, hogy nem az a "családias légkör" van, ami a megszokott.

Ez éven a nagyszüleimmel és anyukám testvéréékkel megyünk majd nyaralni, hogy őszinte legyek, attól is félek kicsit, hogy nem fogom annyira bírni, idegesíteni fognak. Pedig, velük minden héten legalább egyszer találkozunk. Más az, amikor ott van egy olyan, úgymond "szokatlan" személy, aki eddig nem volt ott mindig/soha. Mert az oke, hogy együtt töltötök ti, mint a bátyád családja, vele egy délutánt/egy napot, de a nyaralás az más tészta, vagy, ahogy írod "minden".

Engem vittek már egy év után a (most már) férjem szülei. Amúgy rohadtul semmi kedvem nem volt soha menni, mert lett volna jobb dolgom is. De a párom meg nem akart nélkülem menni, én meg azt nem akartam, hogy így az legyen a vége, hogy miattam nem jár már a gyerekük a családi banzájokra. De azért legtöbbször szerintem az aktuális pár is jobban örülne, ha nem kéne mennie, csak nem akar bunkó lenni. De alapvetően nem egy olyan rohadt nagy buli egy félidegen családdal nyaralni, pláne erre szabadságot áldozni.

Amúgy ez a család/kapcsolat különválasztása csak egy pontig működik. Hiszen ugye pl anyu és apu sem a vérszerinti családja egymásnak, hanem egy pár, mégis együtt járnak nyaralni 🙂 Nem mindenki használ el több tucat partnert életében. Ha komoly kapcsolatnak tűnik, akkor 1 év után szerintem már természetes, hogy nem akarnak külön nyaralni a felek. Nyilván nem kell folyton egymás seggében lenni, de pl mi egy év után már együtt éltünk, volt közös kisállatunk, saját életünk. Egyszerűen egy felnőtt ember előbb-utóbb nem a szüleit meg a testvérét tekinti elsődleges családnak, hanem az élettársát. És vele igényli a nyaralást.

Szóval szerintem totál természetes, hogy felnőttként egy komoly kapcsolatban együtt akarnak nyaralni a felek. Az már egy másik téma, hogy számomra pl az lenne az ideális, hogy akkor a szülőkkel már egyáltalán nem megyünk, mert minek, rohadtul unalmasak szoktak lenni az ilyen utazások, más generációk, más igényekkel, ha még hisztis tesókat is el kell viselni, az halál. De én mindig is ilyen voltam, a saját szüleimmel sem mentem már 16 éves korom óta. Szóval elég nagy kompromisszum részemről, hogy a párom családjával hajlandó vagyok. Pedig nincs amúgy bajom velük, de valljuk be őszintén, nem a legjobb buli. A párom miatt vagyok olyan jófej, hogy elmegyek, mosolygok, a végén pedig azt mondom, hogy nagyon jól éreztem magam, köszönöm a meghívást. Ha nem mennék, ő sem menne. Olyan opció már jó ideje nincs, hogy nélkülem menjen. Mert egyszerűen nem akar, szívesebben alszik velem, mint az anyjával.

Persze a kérdésből nem derül ki, hány évesekről van szó. Tiniknél más a helyzet, de ha a szülők szívesen viszik a párt is, akkor az tök jó. Ki tudja, attól még hogy fiatalok, ugyanúgy lehet komoly a kapcsolat.