Miért jó és rossz,hogy nincs/ van tesód?

3-as! Attól, hogy a szüleid téged fogtak be munkára, téged keményebben fogtak az nem a húgod hibája. Az ő hibája az, hogy nem vette át tőled (akár néha) a stafétát. És pont, hogy 10-ből 8 örül, hogy van testvére.

Nekem egy 3 évvel idősebb bátyám van, ugyanúgy megkaptam én is, amit akkor ő megkapott, az ő korában. Bátyám sok mindenben segít, én igaz többen segítek neki, de ha ez már zavaró, akkor megmondom neki, hogy nem. Én szerettem az ő kinőtt ruháiban járni, puhák és kényelmesek voltak. Jó viszony van és volt köztünk.

Viták és konfliktusok előfordultak, de hol nem? Én örülök, hogy van egy bátyám, és ő is, hogy van egy húga.

Szerintem a társalgás, másokkal való bánás nem függ attól, hogy van testvéred. Nyilván könnyebben ismerkedsz, vagy nyitsz más felé, de az elzárkózottság nem azért alakul ki, mert egyke vagy. Sajnos ezt örökölted (akár nagyszülőktől is, ha a szülők nem ilyenek) vagy gyerekkorban ért olyan sokk, ami meggátol az ismerkedésben.

Miért jó?

Mert egy életre szóló szövetség valakivel akivel egészen régóta majdnem ugyanazok a tapasztalások értek, szerintem az egyik legerősebb és leginkább örökre szóló kötelék, véd- és dacszövetség.

Miért (volt nekem) rossz?

Anyám két gyereket akart, de mentálisan épphogy egyre volt alkalmas. Hogy direkt-e (oszd meg és uralkodj) vagy véletlenül de sikerült gyakorlatilag öcsém 0. km-től egymás ellen nevelni minket, így utólag visszanézve ami hibát lehet, elkövetett; komolyan gyűlöltük egymást is meg saját magunkat is öcsémmel. Nagyon sok tudatos munka van benne a mi részünkről, hogy jó testvérek vagyunk, és tényleg megvan a szövetség, ha anyámon meg a csodás gyereknevelést skilljein múlna vagy megöltük volna egymást már, vagy egy szót nem szólnánk egymáshoz

12 ha végig olvastad volna nem csak nálam volt ilyen a helyzet

Párom.

Barátnőm

Ismerőseim.

Osztálytársaim

Kollégáimtól is hallottam,hogy nem kimondottan jó a testvéri kapcsolat,

Én egyke vagyok. Utánam született volna még két testvér, az egyik születés után halt meg, a harmadik pedig betegen született volna, így elvetették.

Az egykeségnek megvannak az előnyei és a hátrányai is. A saját példámból kiindulva az alábbiakat tudnám megemlíteni:

Előnyök:

- Anyagilag több lehetőséged van, mert csak egy gyerekre költ a család, így a kezdő vagyonod és az örökséged is nagyobb.

- Az élet nagyon sok területén egyedül vagy, így a saját kreativitásodra vagy hagyatkozva. Ebből kiindulva az egykék általánosságban kreatívabbak, mint mások.

- Mivel egyedüli gyerek vagy, a szülők jobban figyelnek rád. Egészségesebben főznek, gyakrabban visznek orvoshoz, stb. jobbak az életkilátásaid.

Hátrányok:

- Mivel egyedül vagy mindig, el vagy kényeztetve. Nem kell másokkal osztoznod, így nem úgy szocializálódsz, mint azok, akiknek van testvére, sok esetben egyből nem is érted mások érzelmeit, hanem figyelned kell, hogy felfogd, mi történik épp a másikban.

- Egyedül vagy. Állítólag a testvér a legjobb barátod, akivel megosztasz mindent. Ha nincs testvéred, akkor marad a naplóírás, vagy a pszichológus, esetleg az önzetlen nagyszülők, vagy az unokatestvérek.

- Szorongás, depresszió, önbizalomhiány, stb. mentális zavarok gyakoribbak az egykéknél.

32/F

El nem tudnám képzelni az életemet tesóim nélkül! Barátaim nincsenek, ha ők se lennének, megpusztulnék a magányban.

Egyébként a tesókkal való kapcsolat 100% azon múlik, hogy a szülők milyenek.

Mi mindig mindent megtudunk beszélni, szinte már-már tökéletes család vagyunk.

Lany tesok vagyunk 18 honap csak a korkülönbség mig egy háztartásban éltünk nem jottunk ki jol, sokat bantottam sajnos mikor kicsi vt :/

Most napi szinten beszelunk es számíthatunk egymasra nem talalkozunk olyan sokat de egy hullámhosszon vagyunk! Varom mar hogy a gyerekeink egyutt jatszanak majd :)

Mi hárman vagyunk testvérek. Én vagyok a legkisebb (lány vagyok) és van egy bátyám meg egy nővérem.

Minket anyáék mindig igazságosan neveltek. Ha csokit vettek, akkor mindenkinek ugyanannyit, ugyanazt stb..

Mindhármunknak kifizették a jogsit, kocsit vettek.

Szerintem nagyon jó, ha van az embernek testvére, mert velük bármit meg lehet beszélni. A mai napig meg tudok beszélni a nővéremmel és a bátyámmal is mindent. (Bár anyámékkal is).

Anyáék mindig úgy neveltek minket, hogy szeressük egymást, bármi van, ott legyünk egymásnak, és ez így is van.

Kiskoromban a bátyámmal mindig verekedtem, játszott velem sokat. A nővéremmel meg pasikról, sminkelésről tudtam beszélni.

Sokszor szívtuk/szívjuk egymás vérét, de hát a testvéreknél ez megszokott dolog. :D

Ha segítség kell, akkor ott vagyunk egymásnak.

Ha baj van, akkor a család összezár és mindenki mindenki mellett kiáll a végletekig.

Hátrányt én nem nagyon tudok mondani, nálunk nem nagyon voltak olyan egetrengető tesós balhék. Viták, veszekedések voltak, vannak és lesznek is, de csak pár percig tart és utána kiröhögjük saját magunkat a hülyeségünk miatt.

Én el sem tudnám képzelni az életemet a két bolond nélkül, imádom őket.:D