Ti hogyan látjátok ezt a helyzetet?

Világosan látszik, hogy a kapcsolatotokból hiányzik az egyensúly.

A helyedben leülnék és beszélnék vele, mellékesen meg természetesen támogatnám anyagilag a saját gyerekemet ugyanúgy, ahogyan ő teszi.

Tönkre hát. Egy házasságban meg már megbocsáss, de számomra legalábbis nincs olyan, hogy kompenzálni kéne, mert a másik többet keres. A férjed basszus, nem a főnököd :(

Az én férjem annyira többet keres, hogy én nem is dolgozom - bár ennek nem ez az oka sajnos -, mégis együtt kezeljük a pénzügyeket, sőt, sokszor én döntök dolgokban, mert jobb érzékem van hozzá, mint neki. Nem azért vezetem a háztartást, mert többet keres, hanem azért, mert többet vagyok itthon. Ha hazajön és látja, hogy a mosógépig még nem jutottam el, kérés nélkül kitereget, hétvégén szó nélkül a kezébe veszi a porszívót ő is, pakolgatja a mosogatógépet, csak akkor vagyok házvezetőnő, amikor ő (is) dolgozik.

Szerintem és szerencsére szerinte is, ez így normális. Egyenlő felek vagyunk, vagy mi.

Az külön kérdés, hogy a férjed a te gyerekeddel fukarkodik, vagy csak igazodik a nevelési elveidhez? Ha egyszer náluk máshogy alakultak a pénzügyek, az azért nyilvánvaló, hogy nem fognak lejjebb adni azért, mert te szerényen neveled a sajátodat. Ha ilyen szinten belefér neki és nektek nem hiányzik sehonnan, az talán nem akkora gond, hogy támogatja továbbra is a gyerekét.

Mennyi idősek a gyerekek? Nyilván egy 5 évesnek nem kell annyi pénz, mint egy 20 évesnek, ez sem mindegy...

Én imádok főzni, sokszor nyűg persze, de ennyi áldozatot azért illik meghozni és nem felhánytorgatni. Osszátok szét a munkát arányosan.