Hogyan tudnám megértetni a lányommal hogy többet nem tudok/akarok tenni? 39. /f
Sajnos 14 évvel ezelőtt történt egy nővel egy "balesetem" mert sajnos teherbe ejtettem.
Sajnos mire mindketten eszméltünk már a nő terhes lett.
Én próbáltam abortuszra rá beszélni de sikertelenül. Utána megmondtam neki ,hogy oké akkor most megállapodunk egy összegbe amit minden hónapban megadok ami a gyerektartás lesz mert a gyereket nem tagadhatom meg de nem fogok részt venni a nevelésében. Nekem a nyugalmam többet ér.
Ebbe megállapodtunk rendben van. Mindig megkapja ezt az összeget de a lányom már féléve folyamatosan próbál engem elérni egyszer ki is csikart egy találkozást és az anyja is ott volt.
Próbáltam az ő nyelvén elmagyarázni a dolgokat de nem értette meg hogy nekem ez nem megy. Csak tegnap volt tőle 10 nem fogadott hívásom. Telefonszámcserét nem akarok mert nagyon sokan érnek el ezen a telefonon blokkolni a számot meg valamiért nincs szívem mert mégis a lányom de nem akarok vele foglalkozni. Az lenne a legjobb ha megértené de sajnos kicsi ehhez.
Van valami ötletek hogy értessem meg vele?
Szitkozódást hagyjuk mert senki sem szent. Meggyőzni arról pedig hogy rosszul teszem amit teszek nem lehet mert nekem ez egy megkönnyebbülés hogy tudtam nyugodtan aludni,nem zavart senki a napokban, nem üvöltött senki napközben meg hétvégén és ami a legfontosabb ,hogy szabadságom volt.
Látod-látod, csak kibúvik a szög a zsákból, éppen most vitatnád el egy másik ember (jelen esetben én, de ez mellékes) vélemény-nyilvánításához, gondolati és lelkiismereti szabadságához való jogát.
Velem példáulozni meg eleve abszurd, abba a tök tipikus hibába esel, amikor a jövő gondolkodása alapján akarják megítélni a múltat -a releváns kérdés legfeljebb az lett volna az imént, hogy ha anno adott lett volna a jogi abortusz lehetősége, én éltem volna-e vele - mert az ember döntési lehetősége mindig a döntéskor meglévő alternatívákra szűkül. Ami ép gondolat ilyenkor az az, hogy az ember azért tegyen, hogy a jövőnek már legyen ilyen döntési lehetősége is.
Senki nem akar megfosztani a vélemény-nyilvánítás jogától, de te burkoltan buzdítanád itt az embereket erre-arra, az meg már nem éppen vélemény... De mindegy.
A kérdező a még meg nem született gyerektől lépett meg.
Te viszont a meglévő, x ideig veled élő gyerekedet tagadó meg, az kicsit cikibb... Ott már a jogi abortusz valóban nem megoldás. De te ezt is kijátszottad, ügyes vagy, hogy meg tudtad oldani, segíts hát másoknak is, hogy bújjanak ki x év után az apaság alól 👍👍👍👍👍
"például a férfit, hogy áldozza be a saját életét egy magzatért..." => Ezt nem áldozatnak hívják, hanem felelősség-vállalásnak. De nevezhetjük, ahogy akarod.
A terhesség még mindig a nőnek a testében jön létre, a nő teste van kitéve ennek az egésznek, akár az abortusz, akár a szülés a végkimenetel, így a végső döntés teljesen jogosan az övé, aztán meg joga van élni a jogaival. (Szexnél a férfié a végső döntés, és bizony megszivathatja a nőt, ha megegyeznek a megszakítás van, aztán "olyan jó volt, sajnáltam kivenni, inkább bent hagytam"...)
Ez nem vélemény, ezek tények.
Meg lehet próbálni befolyásolni másokat, valakit lehet, valakit nem.
Meg lehet próbálni megmondani, ki mit csináljon, nyilván kötelezni nem lehet rá senkit.
A másik meg, ha létrejön egy terhesség, és megszületik a gyerek, ismeretlenül is jön az, hogy így akarta megfogni a palit, rá erőltette, elvette az életét, stb.
Ha otthon lakik, akkor a szülők nyakára szülte, meg egyéb megjegyzések.
Ha egyedül vállalja? Akkor az, hogy direkt megfosztja a gyereket attól, hogy rendes családja legyen.
Ha elveteti, akkor meg teljesen mindegy, mik a körülmények, jobb esetben csak felelőtlennek, rosszabbik esetben rohadt mocskos szemét gyilkosnak van titulálva.
Na erről inkább nem is akarok véleményt alkotni. Pontosan ezért szarok a társadalomra, legyen szó bármiről.
Még egy-két évig fog ostromolni. Aztán leír a lecsóba végleg.
Látok ilyet a közelben. Csak a pasi már 60 felett, most megint találkoztak, de annyi ígéretet sem kapott, hogy elmegy majd a temetésére.
Vállald a tetteid következményét. Ha szex van, mindig ott a lehetőség, hogy gyerek lesz. De csináld csak, amit akarsz, úgyse lehet meggyőzni. Csak nehogy visszakapd az élettől a felelőtlenséget.
Attól még, hogy senki sem szent, még megpróbálhatja helyrehozni azt, amit elrontott, és be lehet ismerni, hogy hibáztunk, és el lehet ismerni, hogy ezt helyre kell tenni. A gyereknek meg anyára és apára van szüksége, ha tetszik, ha nem, ez lenne a normális. Hogy te ezt nem tudod tudomásul venni, az butaságra is utal, de az empátia teljes hiányára is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!