Hogyan tudnám megértetni a lányommal hogy többet nem tudok/akarok tenni? 39. /f

„talán azért lehet ilyent írni, mert a nőnek joga van nem megnevezni apát... erre gondoltál már?”

Ez meg milyen érvelés? Joga van nem megnevezni ÉS joga van megnevezni IS. Te a saját elveidet veszed alapul, amikor azt mondod, hogy ebben az esetben a nőnek a meg nem nevezés opcióját KELL választania, különben minimum köcsög. Ez ugyanaz, mint mikor mások a gyereket nevelni nem akaró, és emiatt lelécelő apát köcsögözik le, pedig hát neki is jogában áll az anya mellett maradni ÉS elhagyni az anyát egyaránt.

És te arra gondoltál már, hogy szexelni sem kötelező? Két ember szabad akarata, szabad döntése, ahogyan hangoztatod a gyerekvállalással kapcsolatban. Aki megteszi, az egyúttal vállalja egy magzat megfoganásának a kockázatát is. Többek között erről szól a felnőttlét. Felelősséget vállalunk a tetteinkért, tudod. Akkor is, ha szarul jövünk ki belőle.

Azt meg ne te döntsd már el, kérlek, hogy ennek a lánynak megéri-e élnie így, hogy apa nélkül nevelkedett. Nekem sincs jelen az életemben apám, na bumm. Ettől még örülök annak, hogy megszülethettem. Ugyanígy arról sem lehet fingod, hogy az anyának nagyobb szívás-e abortuszra menni, mint felnevelnie egy gyereket egyedül. Az egyetlen szempont, amit figyelembe vagy hajlandó venni, az, hogy az apává válni nem akaró férfinak a magzat elvetetése a legkényelmesebb. És meg akarod magyarázni, hogy mindenki számára így a legjobb (a lóf#szt).

#135

Ezt írtad több oldallal ezelőtt:

„Aztán egy dolog a törvényi kötelesség, amit elvárhatsz mindenkitől - és ezt a Kérdező teljesítette is a leírás szerint - és egy másik dolog az erkölcsi nézőpont, amit meg leginkább csak önmagadtól várhatsz el.”

Magadra szemlátomást nem akarod vonatkoztatni. Ezért vagy hipokrita, nem önmagában azért, mert megosztottad velünk a szubjektív nézeteidet.

"Ezért vagy hipokrita, nem önmagában azért, mert megosztottad velünk a szubjektív nézeteidet." - ebben nincs semmi szubjektív, attól mert néhány embernek az a makacs téveszméje, hogy erkölcsöt kényszeríthet másra, attól még kikényszeríteni csak a hatályos jogot lehet - ha az erkölcscsőszök a fejük tetejére állnak is...

Ez szimpla tény, nem több, és nem kevesebb.

Én nem tartozom az említett téveszmések közé, én tudom, hogy az anya - sajnos - nem kényszeríthető rá, hogy ne nevezze meg az apát, és ne tartsa a markát gyermektarháért. Ettől még az olyan nőkről megvan a véleményem, akiknek egy magzat fontosabb a párjuknál, és akkor is ráerőltetik az apaságot, ha az illető előre szólt, hogy nem akar apa lenni. És ehhez pont ugyanúgy jogom is van, mint másnak ahhoz, hogy a férfiról legyen véleménye, mert az nem hajlandó alárendelni a saját életét és sorsát az exe babázási vágyainak, se az ebből származó, általa nem kívánt gyereknek.