Hogyan tudnám megértetni a lányommal hogy többet nem tudok/akarok tenni? 39. /f
Sajnos 14 évvel ezelőtt történt egy nővel egy "balesetem" mert sajnos teherbe ejtettem.
Sajnos mire mindketten eszméltünk már a nő terhes lett.
Én próbáltam abortuszra rá beszélni de sikertelenül. Utána megmondtam neki ,hogy oké akkor most megállapodunk egy összegbe amit minden hónapban megadok ami a gyerektartás lesz mert a gyereket nem tagadhatom meg de nem fogok részt venni a nevelésében. Nekem a nyugalmam többet ér.
Ebbe megállapodtunk rendben van. Mindig megkapja ezt az összeget de a lányom már féléve folyamatosan próbál engem elérni egyszer ki is csikart egy találkozást és az anyja is ott volt.
Próbáltam az ő nyelvén elmagyarázni a dolgokat de nem értette meg hogy nekem ez nem megy. Csak tegnap volt tőle 10 nem fogadott hívásom. Telefonszámcserét nem akarok mert nagyon sokan érnek el ezen a telefonon blokkolni a számot meg valamiért nincs szívem mert mégis a lányom de nem akarok vele foglalkozni. Az lenne a legjobb ha megértené de sajnos kicsi ehhez.
Van valami ötletek hogy értessem meg vele?
Szitkozódást hagyjuk mert senki sem szent. Meggyőzni arról pedig hogy rosszul teszem amit teszek nem lehet mert nekem ez egy megkönnyebbülés hogy tudtam nyugodtan aludni,nem zavart senki a napokban, nem üvöltött senki napközben meg hétvégén és ami a legfontosabb ,hogy szabadságom volt.
#88
Szerintem meg te vagy a lelketlen, ne haragudj. Baromságokat beszélsz. Miből gondolod, hogy
a) komoly kapcsolatban fogant a gyerek?
b) nincs az anyjának élettársa jelenleg?
c) ha nincs neki, akkor nem is keresett (gondolom, az megvan, hogy amelyik férfi akar gyereket, többnyire az is sajátot, tehát egy már gyerekes nő mindeféleképpen hátránnyal indul a "húspiacon")?
Illetve miért beszélsz játszi könnyedséggel egy beavatkozásról, ami még azon nők pszichéjét is megviselheti (szorongás, depresszió, PTSD), akik önként és dalolva vetik alá magukat, hát még azokét, akiknek KELL, mert A Férfi azt mondta? Tényleg úgy gondolod, hogy már önmagában azért köcsög a nő, mert megszülte a gyereket? El vagyok képedve rajtad, komolyan.
Az egyetlen, amit aláírok, az az, hogy a találkozót meg kellett volna akadályoznia első körben, de ugyanígy a kérdezőnek is, ha már anyukának nem sikerült.
#91
a, Indifferens, gyereket két ember vállal közös akarattal, és egy már megszületett mindenféle relációban előbbre való egy embriónál, azt gondolom. (vagy ha a nő tényleg abban hajt, hogy mindenképp gyerek, akkor nem nevez meg apát, és nem vár el semmit a férfitól)
b, indifferens. A "párt az elmúlt 13 évben, aki önként, szabad akaratából vállalta volna a gyereket" mondjuk házastársi örökbefogadást jelent vagy ilyesmit. Szóval olyan dolgot, ami a Kérdezőt megszabadítja a szabad akarata ellenében rá rakott dolgoktól.
c, indifferens:))) - elmúlt 14 év és még mindig elvárások merülnek fel a Kérdezővel szemben, ez a tény.
" ami még azon nők pszichéjét is megviselheti (szorongás, depresszió, PTSD), akik önként" - nézd, azt már megtanultam, hogy a drága magzatvédők körében elharapózott neo-tomizmussal nem lehet mit kezdeni,
ők mindig a püspök atyák által megáldott infóknak fognak hinni, akár az RCOG-gal vagy a John Hopkinssal szemben is... a 10 hetes magzat mindig sikítani fog a fájdalomtól, és a nők 90%-a meg mindig lelki beteg lesz az abortusztól... ez van, ez a zárt gondolkodás az ő dolguk, ezzel szemben esélye sincs semmiféle észérvnek.
Az abortusznak nem a JÓ választásnak kell lenni, hanem a legkevésbé rossznak az adott körülmények közt, és ezt többnyire hozza is. Szóval a te véleményedet alapul véve a lelki sérülések lehetőségéről még mindig az marad a kérdés, hogy a nő sérüljön-e az AB-tól, vagy a nő, a férfi és a megszületendő gyerek a nem kívánt terhességtől. Harmadik opció nincs az adott helyzetben.
#90, nem unjátok még, ahogy a Kérdezőt akarjátok beleerőszakolni az általa soha sem vállalt apa-szerepbe, hol szirénhangokkal, hol agresszívan?
Az ember párja meg az, akinek az adott ember jólléte a legfontosabb, és nem direkt rosszat akar neki, nem mások érdekét nézi a párjával szemben - és főleg nem nevelni, megváltoztatni akarja.
(mondjuk cseppet se csodálkoznék, ha valaki egy ilyen csalódás után megundorodna a női nemtől... de tapasztalatom szerint manapság az egynemű párok sokkal inkább rá vannak pörögve erre a házasság-gyerek témára, mint a különneműek)
Sajnos fejlemény van az ügyben.:(
Ma szabadnapom van és sajnos nem rég tudtam/láttam meg hogy az élettársam csal engem. Azt hittem dolgozik és ő is ezt mondta de nem.
Nagyon alaposan végig gondoltam mindent és rájöttem ,hogy most nyal vissza a fagyi. :(
Amikor a lányom megfogant akkor már 3 évig voltunk együtt az anyjával.
És mikor megtudtam hogy teherbe esett kétségbe esetten próbáltam rá beszélni abortuszra.
Amikor pedig megmondtam neki ,hogyha megtartja akkor nem veszek részt semmiben csak a gyerektartásban óriási viták voltak de mikor ő is belátta ,hogy nem lehet engem meggyőzni elfogadta ,hogy ennél többet nem tud kihozni belőlem.
Szóval a gyerektartásban hamar megállapodtunk mert mindketten minnél hamarabb a végére akartunk jutni ennek.
Teljesen tanácstalan vagyok most.
Tegnap is volt a lányomtól rengeteg nem fogadott hívásom de egyszerűen úgy érzem ,hogy nincs jogom arra azok után amit csináltam ,hogy bocsánat tudom hibáztam de megbántam.
Sajnos ennyi nem lesz elég. Ezt nem lehet ennyivel elintézni ,hogy bűntudat nélkül bele nézek a szemébe.
Ő még reménykedik de én azt érzem ,hogy nem tehetem meg azt ,hogy akkor most belépek az életébe mert rosszul áll a szénám.
Most szerintetek mit csináljak? Csak őrlödök magamba ,hogy nem tehetem meg azt ,hogy akkor most itt vagyok lányom.(habár jogosan)
Plussz az anyja sem volt barátságos azon a bizonyos találkozón amit meg tudok érteni.
Ő egy pillanat alatt átlátna rajtam de nem csak ez akadályoz engem hanem az amit tettem az elmúlt években.
Az ,hogy a kapcsolatomnak vége az nem kérdés.
De szerintem ez egy nagyon nagy aljasság lenne tőlem ,hogy ahogy kezd az életem felborulni akkor abba a pillanatban mintha semmi sem történt volna egyszer csak feltűnök az életében mert látom ,hogy szarul áll a szénám.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!