Hogyan tudnám megértetni a lányommal hogy többet nem tudok/akarok tenni? 39. /f

Én azt nem értem, hogy miért szidjuk itt az anyját. Lehet hogy szerintetek az abortusz nem gyilkosság, egyébként én is elvetetném ha most terhes lennék mert nincs pénzem. De csak egy kicsit gondoljatok bele abba, hogy valaki szentül azt gondolja, hogy ez gyilkosság, és szörnyű dolog. Azt most ne fejtegessük, hogy miért gondolja ezt (buta, vagy nincs igaza, vagy igaza van tökmindegy most). Ez a nő védekezik hüvelygyűrűvel de hibázik. Persze ti sok álszent ember sosem hibáztok. Ezek után a férfi lemond a gyerekről, és ő ott marad ezzel a rettenetes helyzettel, mert ő szentül azon a véleményen van, hogy nem akar megölni egy embert! A kislánynak lehet hogy amúgy csodálatos élete van, csak az apja nem akarja látni, ennyi. Mennyi jó embert ismerek aki így nőtt fel, és sokkal szomorúbb hely lenne ez a világ ha ők nem lennének. Nem értem miért kell szapulni az anyát. Gondolom ő sem örül, hogy a lány találkozni akar az apjával, de megérti. Egy 13 éves lány pont most találja ki, hogy ő kicsoda. Kíváncsi arra: vajon ki az apám? Menő üzletember? Kukásember? Kedves? Hirtelenharagú? Vajon mit örököltem tőle?

Kérdező, szerintem legalább annyit megérdemelne a lány hogy egy délután leülj vele, és elmeséld hogy ki vagy te, és így mint nekünk amit leírtál, elmondd neki, hogy te miért nem akarsz gyereket. Ezek után valószínűleg többet nem is akar szóba àllni veled. Ha erre nem vagy hajlandó egyszerűen tiltsd le. Bár az elég gyáva dolog szerintem, de nem az én vèleményem számít.

Nem értem miért lettem amúgy lepontozva 0-ra. Leírtam, hogy a kérdező alkalmatlan a gyereknevelésre, erre ezt be is bizonyítja azzal, hogy nem lenne képes azt a szeretetet átadni, amire az a kislány vágyik meg, hogy nem lett volna képes végig hallgatni a problémáit, a kérdéseire válaszolni, elvinni ide-oda. Magyarul alkalmatlan lett volna és még mindig az.

Ahogy írtam, az a heti 1 óra együtt töltött idő is csak azzal telne el, hogy mindketten valahol el lennének a házban.

Bárki bármit mond, remélem 20 év múlva meg fogod bánni a döntésed, és a lányod a szemedbe nevet, hogy most már késő!

Megcsinálni volt eszed, szeretni már nem?? Ráadásul még ő kuncsorog utánad, és így is kakilsz rá??

Süllyedj el.

Nagyon rossz apai szeretet nélkül felnőni. Tudom.

#67, én mindig ugyanaz vagyok, drága. :)))

Bár tudom, hogy nehéz megemészteni kopipésztekhez szokott meg "erkölcsi" fixa ideákat ismételgető gondolkodással, de javaslom, próbáld megemészteni, hogy időnként más is áll 65%-on...

"Sajnos anyukád nem így gondolkodott mint te mikor veled volt terhes, pedig mindenki jobban járt volna, de most már késő. " - látod, ebben tökéletesen egyetértünk, és ráadásul ontopic is, mert a Kérdezőnek szórul szóra pont ugyanez a problémája a lányával...