Hogyan tudnám megértetni a lányommal hogy többet nem tudok/akarok tenni? 39. /f
Sajnos 14 évvel ezelőtt történt egy nővel egy "balesetem" mert sajnos teherbe ejtettem.
Sajnos mire mindketten eszméltünk már a nő terhes lett.
Én próbáltam abortuszra rá beszélni de sikertelenül. Utána megmondtam neki ,hogy oké akkor most megállapodunk egy összegbe amit minden hónapban megadok ami a gyerektartás lesz mert a gyereket nem tagadhatom meg de nem fogok részt venni a nevelésében. Nekem a nyugalmam többet ér.
Ebbe megállapodtunk rendben van. Mindig megkapja ezt az összeget de a lányom már féléve folyamatosan próbál engem elérni egyszer ki is csikart egy találkozást és az anyja is ott volt.
Próbáltam az ő nyelvén elmagyarázni a dolgokat de nem értette meg hogy nekem ez nem megy. Csak tegnap volt tőle 10 nem fogadott hívásom. Telefonszámcserét nem akarok mert nagyon sokan érnek el ezen a telefonon blokkolni a számot meg valamiért nincs szívem mert mégis a lányom de nem akarok vele foglalkozni. Az lenne a legjobb ha megértené de sajnos kicsi ehhez.
Van valami ötletek hogy értessem meg vele?
Szitkozódást hagyjuk mert senki sem szent. Meggyőzni arról pedig hogy rosszul teszem amit teszek nem lehet mert nekem ez egy megkönnyebbülés hogy tudtam nyugodtan aludni,nem zavart senki a napokban, nem üvöltött senki napközben meg hétvégén és ami a legfontosabb ,hogy szabadságom volt.
szerintem az anyukával próbálj beszélni hogy magyarázza el a gyereknek. ő ismeri, ő tudja, hogy kell vele beszélni.
szerintem amúgy senki se hibás vagy rossz ebben a helyzetben. gondolom védekeztetek, mégis baba lett belőle, te mondtad hogy nem akarod, a nő magának vállalta a gyereket, te fizetsz tisztességesen. én megértem, hogy nem akarod hogy az életed része legyen az, akit már az elejétől nem akartál. viszont az is érthető hogy a gyerek keresi veled a kapcsolatot.
Tini, keresi, hogy ő ki is valójában. Természetes, hogy kíváncsi rád. Én is kb. ennyi voltam, amikor normális kapcsolatot szerettem volna kialakítani az enyémmel. Annyi a különbség, hogy nekem kis koromban elváltak, így tudtam, ki az, csak nem foglalkozott velem. Nem volt ő sem vevő rám. 20 évvel később keresett meg, de akkor engem már nem érdekelt.
Nagyon sajnálom a lányodat, nem tehet semmiről, és ő nem egy megállapodás, hanem egy emberi lény. Nem ő akart megszületni, és a szüleit sem ő választotta.
"A te drágalátos szabadságod már akkor oda lett mikor nem a markodat használtad." - mondod te... és miért kellene bárkinek is a te értékrendeddel foglalkoznia egy percig is?
"És ha anyuka is szabad akar lenni? Akkor a gyerek megy a zaciba vagy mi?" - az az anyuka dolga, ahogy az is, hogy anno a megtartás és a szülés mellet döntött a Kérdező akarata ellenére.
" Egy utolsó önző féreg vagy," - ez inkább anyukára igaz, ő döntött anno a saját szempontjai szerint, teljesen figyelmen kívül hagyva a Kérdező véleményét.
Szerencsétlen kislány! Tiniként nyilván abban reménykedik, arról álmodik, hogy az ő apja egy hős, aki óvja, védi, támogatja, biztatja. Erre a valóságban egy önző, nemtörődöm, lelketlen senki, aki látni sem akarja, sőt, azt sem akarta, hogy megszülessen. Szégyelld magad, hogy lehet valaki ennyire üres, érzelemmentes?
A sorstól visszakapod még ezt a fájdalmat, amit okozol.
Abortusz? Láttál te már abortuszt ember?? Egy érző élőlényt, a te gyerekedet akartad cafatokra tépetni, mert nincs lelked, felelősségérzeted? Miért nem kötteted el magad? Akkor dughatsz kedvedre és nem kell rettegned, hogy következménye, vagyis egy új élet lesz belőle.
Márpedig az egyetlen út, ha mereven elzárkózol a megkereséstől.
Tiltsd le a számát és kész!
A should I answer? alkalmazást ajánlom.
"Anyukának miért is kellett volna a saját egészségét kockáztatnia mert apuka kényelme úgy kívánja? " - bocs, de ezt nem tudom itt értelmezni, tudtommal a terhesség kihordása és a szülés minden tekintetben kockázatosabb a nőre nézve, mint egy első trimeszteres AB.
Aztán egy dolog a törvényi kötelesség, amit elvárhatsz mindenkitől - és ezt a Kérdező teljesítette is a leírás szerint - és egy másik dolog az erkölcsi nézőpont, amit meg leginkább csak önmagadtól várhatsz el. Te gondolhatod azt, hogy "Ketten döntöttek úgy mikor szexeltek vállalva ennek minden kockázatát." - és élheted eszerint a saját életed. Ahogy más meg gondolhatja úgy, hogy a megtermékenyülés csak egy lehetőség, egy biológiai véletlen, felelősséget meg a tudatos döntés teremt, lévén az ember tudatos lény, aki 90%+ nem utódnemzés céljából szexel, se a férfi, se a nő.
Én pl baromira nem szeretném,ha a világ az általad elképzelt helyzet felé mozdulna, mert az kevesebb szabadságot jelentene mindenki számára.
A Kérdező helyében meg elmondanám a helyzetet és a helyzetről alkotott véleményemet a lánynak, azt ajánlva, hogy nyugodtan gondolja át és ő is alkossa meg a saját véleményét mihamarabb párkapcsolatról, szexről, abortuszról, gyerekvállalásról... mert most már bármikor szüksége lehet rá élesben is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!