21 éves lány vagyok a szüleim eléggé szigorúan neveltek. A tanácsotokat kérném hogy mit tegyek?

Amit a 40-es ir azt ne csináld. Mert lelkiterror lesz, amit 41 ír.

Kõltözz!!

Kérdező, 21 évesen érettségiztem, mert évet ismételtem.

Apám egy kudarc, egy undorító, hányingerkeltő, piás balfac; el is ment 10 éves koromban tôlünk, de addig is rendszeresen félrekefélt és itthon meg neandervölgyiként ütlegelt meg büdös volt... fúj!

Anyám nevelt egyedül a bátyám meg engem,aki meg olyan volt, mint a Tied. Hármasér üvöltött, ha 2-3 négyest kaptam, üvöltött, de neki az is közrejátszott, hogy bizonyítani akarta, hogy neki nem buta a gyereke és ezáltal ő mintaanya (ezt a múltban megkérdőjelezték ugyanis).

Később behozta a képbe a b.rom s..fej pasiját, aki bántott engem titokban, anyámat egyszerre több nővel csalta és anyám emgem vett elő, ha a pasi ment épp a másik nőjéhez, mert biztos én idegesítettem fel. Szerencsére a pasi azóta meghalt a szíve miatt és őt nem kell látnom.

Egy szó, mint 100 - anyám érettségire csinált belőlem egy szégyent, olyan szinten telepedett rám, hogy az hihetetlen, sokat bántott, az osztály nevetett, hogy mekkora nyomi vagyok.

Én érettségi után elköltöztem. A családdal tartom a kapcsolatot, de csak szüli-névnap köszöntésejre. Sosem látogatom őket; ők seengem, mert vefogadtam egy kutyát és félnek tőle. Testvérem pl évek óta nem láttam :) Apámat sem :) Azt se tudom élnek e :)

Azóta felszabadultabb vagyok, gondmentes, barátkozok, van életem, a napomat nem a félelem tölti ki, ha pl leesik afogkefém, nem sikítva sírok, harakarítok, nem remegek a félelemtől, hogy elvernek, mert rosszul csinálom.

A költözést csak javasolni tudom, nekem sokat segített :)

Sok sikert kérdező!

Amit írni akartam volna, azt már egyöntetűen leírták.