21 éves lány vagyok a szüleim eléggé szigorúan neveltek. A tanácsotokat kérném hogy mit tegyek?

Anyád hü.lye, többen leírták és te is tudod. Neked mindenhol máshol jobb lenne az életed, de tényleg semmiképp se a másik szülőhöz menj. Anyád SOHA nem fog megváltozni!

Akárhová, de menj el abban a másodpercben ahogy tudsz és minden cuccod vidd el. A lelkiterror élteti, ahogy elmész hpzzáadja az önsajnálást, de nehogy megedd, nehogy visszafordulj, különben beledöglesz.

Amit anyád csinál, az a középkor maga.

Keress munkát, mert ha a parodhoz költözöl, a munkára szükség lesz, ők ia el fogják várni. De költözni azt ma is lehet nyugodtan. En ezt nem tűrtem volna eddig sem. Az viszont nem szép és nem helyes, hogy örökségkent gondoltok arra a hazra, bakker kicsit meg korai es ízléstelen is.

Kedves Kérdező leány!

Arról Te nem tehetsz, ha édesanyád épp olyan, amilyennek leírtad. Én az esetleírásod alapján inkább betegnek tekinteném, mintsem egészségesnek. Mármint mentálisan. Ez van. (Nem is annyira egyedi eset! Sajna) De neked ahhoz kellene megerősödnöd, hogy képes legyél teljesen higgadt, nyugodt hangon konfrontálódni vele. Vagyis ELLENT tudni MONDANI édesanyádnak, amikor kell!

Tudom, ez nem lesz könnyű feladat, mivel mindig csak tűrtél... tűrtél. De egyszer csak el kell kezdened.

És például úgy, hogy amikor már majd elköltöztél, megpróbál felkeresni (hogy jobb belátásra bírjon) és elmondani téged mindenféle negatív jelzővel ellátott mindennek, csak embernek nem... Erre számíthatsz.

De, tudnod kell, hogy az nem más, mint egy "manipulációs játszmázásnak" szerves része, hogy téged magához láncoljon.

Azért oly szigorú veled, mert nem akar elveszíteni. Úgy gondolja, túlságosan gyermek vagy még ahhoz, hogy az élet kihívásainak elébe álljál és megküzd velük. Ezért óv, véd és próbál búra alatt tartani, amikor és ahol csak lehet... És meg van győződve afelől, hogy ebben a veszedelmes világban egyedül Te elvesznél... Felfalnának a farkasok. Mert te az ő szemében egy kis szelid, szolid bárányka vagy... vagyis voltál eddig! Azt is gondolhatja: tulajdona vagy. Hisz ő szült, ő nevelt, etetett, ellátott, talán még azt is állítja: Te vagy az életének értelme! S még most is azt hiszi, hogy birtokolhat téged. Ami persze nem igaz. Mivel hogy ember nem birtokolhat egy másik embert. De még a szerelmes párok esetében sem! Sőt, önmagát sem birtokolhatja... Csak ezt néhányan nagyon nehezen veszik tudomásul. Én ezt gondolom... mert tapasztalom is.

Ajánlom: Az első lépés a legnehezebb. ( https://www.youtube.com/watch?v=e7X-6h3Fu-8)

Az ERŐ legyen Veled!

"apum külföldön dolgozik lassan 12 éve és 2 havonta jár haza"

Hát szerintem ez nem véletlen, nem lehet könnyű anyukáddal. Ne érezd magad rosszul, mert elkoltozol. Ha normálisan állna hozzád is ez lenne a természetes. Így meg főleg

Ne szépítsük a dolgokat, ez nem "szigorú nevelés", hanem BÁNTALMAZÁS. Anyád egy bántalmazó. Felpofoz? Szidalmaz? Semmi se jó neki? Korlátoz a személyes szabadságodban? Terrorizál? Rabszolgasorban tart? Láss tisztán, ehhez nincs joga. Akkor se lenne joga, ha gyerek volnál, de még csak nem is vagy már gyerek. Nem kötelességed tűrni ezt, sőt, meg kell szüntetned ezt az állapotot, mert a bántalmazás nyoma nem csak egy piros tenyérnyom az arcodon, hanem komoly lelki károkat is okoz Neked. Ahogy a kérdésed végén is kiderül, nem vagy biztos már abban sem, hogy jól gondolod-e. Az ilyen bántalmazás képes teljesen letörni az ember önbecsülését, önértékelését és elbizonytalanodik abban, hogy esetleg jól érzi-e a dolgokat, márpedig ezekre szükséged van az életben. Szükséged van arra, hogy felismerd a saját szükségleteid, igényeid és ki tudjál állni magadért. Na, a bántalmazó pont ezt rombolja le benned.

Nyilván ő magától nem fogja abbahagyni, mert van valami súlyos lelki problémája, amiről nem akar tudomást venni. Az ilyeneknek kell egy bűnbak, akin levezethetik a tehetetlenségüket meg feszültségüket. Hiába maradsz nála lojalitásból, a férje nem lehetsz, aki valószínűleg nem véletlenül jár kéthavonta haza, talán már saját élete is van távol ettől a rémálomtól. (Ami persze szintén hozzájárulhat a kedves mama frusztráltságához.)

Muszáj lenne lépned, azt viszont tudnod kell, hogy a bántalmazók nem engedik szép szóval el az áldozataikat. Ezért tényleg tervezd meg előre, hogy hogyan tűnsz el otthonról, apránként átmentheted a dolgaidat az új helyre, ha ez megoldható és lehetőleg akkor húzz el végleg, amikor nincs otthon. Vagy pedig legyen veled valaki, aki meg tud védeni tőle. És fel kell vértezned magad lelkileg is, hogy ne hatódj meg akkor ha érzelmi zsarolásba kezd vagy a lelkiismeretedre próbál hatni, hogy magára hagyod vagy kiszolgáltatottnak mutatja magát, ez mind csak az ilyen beteg elme aljas játszmái arra, hogy magukhoz láncolják az áldozatot. Lépj! (Le!)

Elvileg felnőtt nő vagy önálló akarattal.

ELVILEG.