Féltékeny vagyok a párom kislányára. Hogyan tovább?

“Hogyan tovább?”

Hát mondjuk nőj fel és kezdj el érzelmileg érett felnőtt módjára viselkedni... a négy éves kislánytól nem ciki ha erre nem képes, de tőled eléggé.

Nem értem a válaszolókat. Ha egy nő tesz fel olyen kérdést, hogy férje eljárkál otthonról, mindjárt jönnek a válaszok, hogy mert annyira csak a gyerekkel foglalkozik, hogy a férjére nincs is ideje és így már nem érzi magát férfinak. Ami szerintem jogos is, nem csak a gyereket kéne nézni, hanem a társat is.

Mint ahogy a kérdező esetében is. Ha ő olyankor le van tojva, akkor az nem egy jól működő párkapcsolat. Nem lehet teljesen mellőzni a társat egy gyerek kedvéért.

Most akkor a hétnek az 5 napján nálatok van?

Anyja hol van?

Amúgy ha zavar, keress mást. Az éveid telnek, meg fogod bánni, sose kezdj gyerekes hapival.

Nekem 4 éves gyerekem van, így pontosan tudom, hogy mivel jár a vele való élet. Fárasztó sportág...

Arról is van közeli tapasztalatom, hogy az új társ sokszor mekkora ellenséget lát egy gyerekben és miként akarja kiiktatni.

Az éremnek 2 oldala van, de úgy tűnik a hölgyike viselkedik gyerekesen ahelyett, hogy megbeszélné a pasival.

Szerintem pedig ez féltékenység.

Kérdező nem gondoltál arra, hogy őszintén bekapcsolódj az életükbe?

Egyébként kíváncsi lennék, hogy a kérdező mivel áltatta magát, amikor összejött egy apával? Azt hogy egy sz.r apa, aki mindent megad az új nőcskének? Vagy egy jó apa, aki foglalkozik a gyerekével?