23 éves vagyok és most tisztázódott bennem, hogy érzelmileg nem kötődöm a szüleimhez, egyszerűen nincsen kapocs, soha nem is volt. Ha visszagondolok gyerekkormban is az a helyzet állt fenn, hogy anya és apa ketten elvoltak, beszélgettek stb, de velünk nem. Ha beszélgetésre is került sor akkor inkább kritika volt mintsem diszkurzus. Soha nem volt olyan, hogy gyere fiam elviszlek focitni vagy ilyesmi. Furcsa, de úgy voltunk egy "család" hogy volt apa és anya és mi medig csak úgy mellettük. Anyagilag támogadtak minket de érzelmileg nem. Tudom, hogy szeretnem kellene őket, de ez nem jön olyan természetesen ahogy kellene. Sőt inkább kellemetlenül érzem magam a társaságukban. Emiatt lelkiismeretfurdalásom van, de a belső dolgok nem alakultak ki:( 23/f Más is van így ezzel?
Nem muszaj szeretned oket,de viszont tiszteljed oket...megiscsak miattuk vagy eletben
2018. jún. 24. 01:57
Hasznos számodra ez a válasz?
12/29 anonim válasza:
Tisztelni azt fogja az ember, akiben lát tiszteletre méltót... a szülő vagy ilyen, vagy nem ilyen...
2018. jún. 24. 02:24
Hasznos számodra ez a válasz?
13/29 anonim válasza:
#11, a tisztelet nem jár alanyi jogon senkinek, azt ki kell érdemelni.
2018. jún. 24. 05:04
Hasznos számodra ez a válasz?
14/29 anonim válasza:
Alanyi jogon senkinek, de miután az apja magjából az anyja megszülte, ezért nekik már jár. Ezért írtam, hogy ha már az ő pénzükön élősködik még se szereti őket, akkor 18 éves kora után koccoljon. Nem muszáj szeretni.
2018. jún. 24. 05:43
Hasznos számodra ez a válasz?
15/29 anonim válasza:
18 éves kora után csak ne "koccoljon" (wtf???), hanem tanuljon, normális helyen ez így megy. Bár látom nem tűnt fel, hogy a kérdező már rég elmúlt 18 éves.
2018. jún. 24. 06:10
Hasznos számodra ez a válasz?
16/29 anonim válasza:
Az ember nem kéri (egyes vallások szerint igen..hagyjuk) kik legyenek a szülei. Akit a szülei megaláztak,vertek,terrorizáltak köteles szeretni a gyerekét csak mert megszülte? Kérdező- nem élem az életed,vannak ennél rosszabb storyk is. Elhiszem,hogy nincs szoros kötelék,sem lelki kapocs. Majd Te másként csinálod.
2018. jún. 24. 06:39
Hasznos számodra ez a válasz?
17/29 anonim válasza:
Ki akarta hogy az "apja magjából (-és a petesejt az mi?)- az anyja megszülje"?
A gyerek vagy a kedves szülők? Engem anyám megszült és azzal a lendülettel otthagyott a kórházban? Most tiszteljem?
2018. jún. 24. 06:40
Hasznos számodra ez a válasz?
18/29 anonim válasza:
Amit eddig leírtál abból azért az következik h tiszteletet érdemelnek. Felneveltek, etettek-itattak, dolgoztak, hogy legyen pénz amiből elláttak, ruháztak, gondodat viselték. Iskolába , óvodába vittek stb... Ha nincs kapocs , nincs kötődés az annak tudható be hogy érzelmeket talán ki sem mutatták, közös dolgaitok nem voltak. Sajnálom h így alakult. Remélem te okosabb leszel ha gyereked születik. Bár nagyon munkás az otthonról hozottakat legyűrni.
2018. jún. 24. 07:36
Hasznos számodra ez a válasz?
19/29 anonim válasza:
Én sem szeretem apámat, ennyi.
Nem kapok tőle szeretetet, felőle mehettem volna a híd alá is, mikor az exemmel szakítottunk 25 éves koromban.
Most 1000km-re élek, 2 hónapja szarik rám, és mikor balesetem volt, annyit írt, hogy "ne törtd össze magad, mert nem tudlak meglátogatni kinn". Ezek után szereti a franc.
29n
2018. jún. 24. 09:31
Hasznos számodra ez a válasz?
20/29 anonim válasza:
18-as, ALAP, ha megszülök egy gyereket, aki NEM KÉRTE az életét, akkor ellátom, etetem, felnevelem!
EZÉRT NULLA tisztelet és hála jár, ellenben, ha normálisan beszélek vele, és érzelmileg is támogatom, akkor persze, hogy tiszteljen.
De ha leszarom, akkor hová-miért tiszteljen? Mert enni kapott? :D Ismétlem, ALAP, ha megszülöm, akkor etetem.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
