Baj, ha nem szeretem a szüleimet?

23 éves vagyok és most tisztázódott bennem, hogy érzelmileg nem kötődöm a szüleimhez, egyszerűen nincsen kapocs, soha nem is volt. Ha visszagondolok gyerekkormban is az a helyzet állt fenn, hogy anya és apa ketten elvoltak, beszélgettek stb, de velünk nem. Ha beszélgetésre is került sor akkor inkább kritika volt mintsem diszkurzus. Soha nem volt olyan, hogy gyere fiam elviszlek focitni vagy ilyesmi. Furcsa, de úgy voltunk egy "család" hogy volt apa és anya és mi medig csak úgy mellettük. Anyagilag támogadtak minket de érzelmileg nem. Tudom, hogy szeretnem kellene őket, de ez nem jön olyan természetesen ahogy kellene. Sőt inkább kellemetlenül érzem magam a társaságukban. Emiatt lelkiismeretfurdalásom van, de a belső dolgok nem alakultak ki:( 23/f Más is van így ezzel?