Inkább a 25-26 éves fiús szülőktől kérdezném, van arra mentség, ha egy rendes, jó anyának hátat fordít a fia pont akkor, amikor a legnagyobb szüksége lenne rá?

Nekem egyáltalán nem szimpatikus a kérdező hozzáállása, színtiszta önzőség és mártírkodás.

"Rendes jó anyuka"

Ha már ezt hangoztatja valaki, akkor ott nincs minden rendben.

"Van e rá mentség?"

Nekem ellenszenves ez a számon kérő hangnem. Elvégre milyen jogon kérsz számon egy felnőtt férfit?

Gyakorlatilag az egész sztori arról szól, hogy anyuka nem tud leszakadni a "kicsi fiáról". Az meg kifejezetten undorító, hogy a betegségére hivatkozva próbálja magához láncolni. Ez nagyjából olyan, mint a "ha elhagysz, megölöm magam", lelkileg próbál zsarolni egy felnőtt embert, leszarva annak érzéseit, csak a maga érdekeit előtérbe helyezve.

Kedves Fatal!

Nem tudhatjuk, hogy a Kérdező gyerekkorában mi romolhatott el. Lehet, nem foglalkoztak vele az ő szülei, vagy rosszul bántak vele, ezért próbált egy igazi családmodellt felépíteni, amivel valószínűleg át esett a ló túlsó oldalára (önhibáján kívül).

" Mikor fogjátok már fel, hogy a lelki betegségek pont annyira kikészítik az embert, mint a fizikaiak? "

Tény hogy kikészíti. De ez nem indok arra, hogy mások életét is megkeserítse. Normális embernek fel kell ismernie a problémát és céltudatosan akár szakszerű segítséggel tenni ellene.

Csak sajnos pont a betegség "megfoghatatlansága" a hátulütő is. Mert szép és jó dolog segíteni, de sajnos az ilyen emberek nagy része pont ezt fogja kihasználni. És valójában nem segítesz neki kimászni a sárból, hanem vígan fog fetrengeni a pocsolyában, tudva hogy a másik ott van mellette.

És persze segíteni kell a beteg embereket. Csak fel kell mellé tenni a kérdést is, hogy bármi áron? Áldozza fel valaki az életét, saját egészségét, saját szabadságát azért, hogy egy másik embernek segítsen? Mert szerintem ez sem várható el.

És akárhogy nézzük, egy 25 éves felnőtt emberről van szó. Vannak céljai, tervei, valószínű iskolája, munkája, ott a párja mint leendő családja. Érthető hogy a saját életével foglalkozik elsősorban. Még normális családoknál is megesik, hogy hetekig, hónapokig nem találkoznak és napokig, 1-2 hétig nem beszélnek. Nem azért mert rossz a kapcsolatuk, nem azért mert haragban lennének, de van úgy hogy elfoglalt az ember és nincs kedve, energiája másokra.

A kérdező nem jelentkezik, mert vszeg kamukérdés :D

Amúgy ha valaki lelki beteg, kezeltesse magát.

Engem öt év alatt tönkretett a nárcisztikus, OCD-s, mindenért ordító és zsaroló, "de ő rendes és semmi baja nincs" mostohaanyám.

Innentől kezdve nem sajnálom a lelki betegeket, el lehet menni orvoshoz és nem másokat zsarolni az ő nyűgje miatt.

Kedves Kérdező!

Mi a mostani állapot?