Hogyan lehet a gyerekkel elfogadtatni, hogy valaki gyakran van nálunk?
lassan egy éve találkozgatok valakivel, aki most már egy ideje nálunk szokott aludni. Van egy 2 éves és egy 8 éves gyermekem, akike egyedül nevelek.
A kicsi kezdi elfogadni, most már mosolyog, ha látja, hogy itt van, viszont a lányom nem nagyon tudja elfogadni vagy nem is tudom.
Elég nagyszájú lány, az öccsét is "viszi magával", felbíztatja, hogy ő is incselkedjen vele együtt.
Szóval ezek a kitűnőbb reakciói egy-egy alkalom után:
- Kiabál, hogy miért aludt itt, pedig ő nem szereti, ha itt alszik
- Nekiáll hisztizni, hogy Y-nal többet alszok, mint velük
- Kiakad, hogy becsukom a szobaajtóm
- Kiabál akár este vagy reggel, hogy ne aludjon itt, aludjak velük
- benyitogat, ma reggel bezártam az ajtót, nekiállt kiabálni, hogy miért zárom be??
- kopogtatnak
- beszaladnak és kiabálnak, hogy " buuu"
meg biztos vannak dolgai, de hirtelen ezek jutottak eszembe. Más férfit nem látnak velem, nem cserélgetem őket, mint más a fehérneműjét.
Alapvetően amúgy kijönnek, szóval nem ez a baj, hanem konkrétan az a baja, hogy mi együtt alszunk. Próbáltam vele beszélni, de hasztalan.
Mit mondhatnék/tehetnék, hogy ne így reagáljon?
A lányod ezek szerint az élete során nem találkozott olyan szituációval,hogy idegen férfi aludt nálatok. Ha nem ismeri az apját, akkor a férfiakkal kapcsolatban sincs sok tapasztalata.
Jártok-e közösen programokra? Kirándulni, stb?
Szerintem egy gyerek pszichológus segítségét kellene kérned.
Egy apukától vannak? Mert ha 2 és 8 évesek és soha nem találkoztak az apjukkal (ezt írtad), akkor közben újra összejöttél a volt pároddal úgy, hogy a kislányt nem is látta, vagy féltestvérek? A kétéves mástól van?
Ez is lehet ok, hogy a nagylány így viselkedik.
Nem állok a boldogságod útjába, csak próbálom megfejteni, most akkor ki, kinek a kije. Persze, hogy előítélettel fogadja ezt a mostani helyzetet a kislány. Ne csodálkozz. Nem tudsz tenni semmit. Szakember igen...
Nem, sosem aludt nálunk senki.
A nagyobb apukájával csak egy alkalom volt, a kicsiével együtt éltünk, de külön váltak útjaink, mert az anyja állandóan piszkálta a gyerekemet, aztán az akkori párom nem állt sose mellénk. Úgy gondoltam, hogy maradok ebben a kapcsolatban tovább, nem bírtam. Azóta nem volt senki, akit a lányom ismert volna. Sosem hoztam haza senkit. Őt viszont úgy gondoltam, megismerhetik a gyerekek. Előtte direkt találkoztak, nem dobtam őket a mélyvízbe rögtön.
Biciklizett a balatonban ? Ez mar akkor non plus ultra.
Az ismerösöm a 6 ik gyereket szüli , az aktualis nagy szerelmenek, akit magara költöztetett , mert ö , idezem " a család az kell", a nagyobbik gyerekek vegigszenvedtek az anyuka " párkeresgélését", folyamatosan valami soros pasas tömködte anyuka lukát, mert joga van es neki kijár.
Igy telt el a gyerekkoruk , h anyuka a soros agyserultet epp húzza magara mert neki kell a " bódosság",
Hogy a gyerekeknek mi járt ki az senkit nem erdekelt
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!