Tinédzserektől várhatok-e igényességet, rendet és tisztaságot? (Vagy én vagyok maximalista? )

Nem rég lakom együtt a barátommal, akinek nagy kamasz gyermekei vannak. Azt hiszem közel vagyok a teljes kiboruláshoz, ugyanis a párom és én csinálunk mindent, a gyerekek meg kelletlenek, ha segítséget kérünk. A jelenlegi állapot pedig ez: ők sose takarítanak, a ruháikat a földre dobják le, maguk után kádat, vecet, konyhapultot, tűzhelyet úgy hagynak, ahogy éppen "maradt". Ha egy hétig halmozódik a mosatlan, akkor egy hétig hagyják úgy. Nem hajlandóak bevásárolni, boltba eljönni segíteni. De: elfogyott ez, vegyél nekem; miért nem mostad ki ezt?; hol van a pólóm?; nincs pénzem!; vegyél ruhát, de csak márkás a jó stb. Egy nap alatt olyan mocskot és rumlit csinálnak, mint ha 20 ember bulizott volna a lakasban. Tanulni utálnak, rengeteget neteznek, szamítógépes játékokkal játszanak.

Nyaraláskor a rájuk bízott feladat helyett, amíg itthon voltak bulit szerveztek, de hazudtak róla, hogy egyedül vannak, csak a szomszéd beszámolt róla és amikor emiatt rákérdeztünk még nekik állt följebb, hogy de úgy unatkoztak és magányosnak érezték maguk. (A kért dolgokat felerészt és a kéréstől eltérően csinálták meg.)

Próbálok türelmes lenni, de amikor látom, hogy olyanok történnek, amik már anyagi kárt is okoznak pl. zuhanykabin ajtajának megrepesztése, kád összekarcolása, ajtócsapkodás miatti vakolatpotyogas, frissen festett fal összetaperolása koszos kézzel, akkor kezdem úgy érezni nekem ez nem fog menni.

16-20 évesek tényleg ilyen igénytelenek vagytok otthon, mert anyu-apu kiszolgál benneteket vagy csak én vagyok balek? Hogyan tudok javítani a helyzeten?