Mit lehet kezdeni egy rendmániás, maximalista, emberrel?
Úgy kell visszafognom magam, hogy ne szóljak vissza, mert úgy feltud húzni.
Azért teszem, mert tudom, hogy úgysem lehet igazam, és a veszekedéshez már nincs kedvem, amikor kígyót békát a fejemhez vág végül...úgyis tudom, hogy ez a vége.
Két centivel arrébb van valami a mosogatóba rakva - cacog, morog, sóhajtozik.
És egész nap bármiféle apróságért ezt csinálja.
Tényleg olyan apróságokról van szó, hogy nem is értem, erre valaki, hogy tudja magát felhúzni, vagy mért foglalkozik ezzel. És ebből elefántokat tud csinálni.
Tényleg rendmániás, és ez nagyon idegesítő, hogy sose lehet neki megfelelni.
Ez egy nap még oké is lenne, ezt hallgatni, mert mondjuk rossz napja van. Csak neki mindig rossz napja van...és már kicsit unom.
Elköltözni még nem tudok, de tervezem.
Viszont addig valahogy ki kéne bírni ezt. (ami csak egy dolog a többi közül).
Tudom, ő már nem fog változni, többek közt azért se, mert nagyon gyenge az önreflexiója, és egyszerűen veszekedős temperamentuma van, többek közt iszonyatosan türelmetlen, és okoskodó.
Már nagyon nehezen viselem, a napi hangulatomat is képes tönkre tenni.
Utolsó előtti.
Már rengetegszer produkáltam birka türelmet, és nem kell félteni, hogy kiállok magamért, olyan higgadtan ami szerintem már vetekedik egy fakír békéjével.
De én ennél türelmesebb, visszafogottabb nem tudok lenni.
Én is emberből vagyok, és konkrétan azt várná el tőlem, hogy mivel ő a szülő, én nem lehetek se dühös, se mérges rá, mert azt úgy éli meg, hogy én nem tisztelem őt, vagy valami tekintély elvesztésnek éli meg.
Pontosan tisztában vagyok vele, hogy milyen önértékelési problémái vannak, és hogy van az élettel, én meg is értem.
De ettől nekem még nem lesz jobb.
Néha az is megfordult a fejemben, amit szégyellek, hogy talán van valami ideg gyengülése, vagy betegség, mert nem tartom normálisnak amit felém produkál, már lassan félek tőle.
És az érdekes az, hogy kifele az emberek felé, nem ez jön le. Mármint akkor kedves, bájos, meg aranyos...és más gyerekeivel például annyira mézes mázos, hogy persze, hogy nem gondolná senki otthon mit vág le. Így 1-2 ember van, aki elhiszi azt amit mondok...ez is nagyon bánt.
Úgyhogy igyekszem minél előbb távol menni, csak nagyon nehéz összehozni, mert nincs sok pénzem, és nem akarok abba a malomkerékbe esni, hogy nem tudok kijönni belőle, mert spórolásra nem marad...
Nem fogok pont most elmenni, mikor végre olyan munkahelyet sikerült találnom, ahol jól érezem magam minden tekintetben, és azt is csinálom amit szeretek.
Ha pedig minden jól megy, akkor év elején sikerül elköltöznöm.
Igazából arra voltam kíváncsi, hogy ezt lehet-e még valahogy kezelni.
Ez az " ha akartad volna, megoldottad volna című" mondathoz pedig nem fűznék hozzá semmit. Évek óta tervezem, egészségügyi okok miatt sokkal nehezebben tudtam
összehozni a tanulmányaimat, és bármi mást egyáltalán az életben,és hiába határoztam el izomból, hogy ezt meg amazt akarok, közbe szólt ez meg amaz. De ez lényegtelen is.
Köszönöm a válaszokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!