Hogy reagálnátok, ha a gyermeketek 27 évesen bejelentené, hogy orvosira készul?

Lehet, hogy a munkába fordul amiatt mert nem mert a szociális élet terén gyengébb vagy félénkebb. Viszont ha ezzel akkar foglalkozni, folglakozzon ezzel. Mindneki azt csinál amit akar, főleg egy felnőtt. Szerintem itt már nem kell szülőkre hagyatkozni.

Megkerdeznem, hogy ki fogja ezt ugyan finanszirozni. Mert orvosi mellett lehetetlen dolgozni, en meg valoszinuleg nem ugy vagyok mar berendezkedve, hogy eltartsam, fizessem a konyveket, tandijat, alberletet stb-t, amikor mar 27 eves avagyok gyerekem.

Nagyon örülnék. Szép, hasznos, értékes hivatás. Talán jobb is ha kicsit érettebben vág bele valaki.

Feltétlenül támogatnám amennyire csak tudom.

Ha meg tudja oldani anyagilag akkor nem szólnék semmit. DE orvosi mellett hogy akarja eltartani magát?

Mire végez, még mindig lesz hátra nagyjából 30-40 év, amíg aktívan dolgozhat, pláne hogy folyamatosan emelik a nyugdíjkorhatárt. Sokan negyven után váltanak teljesen más irányba, huszonévesen egyáltalán semmivel nincs elkésve. Mellesleg nekem van olyan barátnőm, aki anno az egyetem mellett végig éjszakás nővérként dolgozott, és abból tartotta el magát. Ha a srácnak van megtakarított pénze, akkor nem lesz gond. Mondjuk ha az én gyerekem lenne, biztosan segíteném (már ha megtehetem). Ha megöregszem, jól fog jönni egy doki a családban. :)

A szép az mit takar? 6 év alatt ha vki fent tartja magát és a lakását, olyan sok megtakarítása nem lehet, hogy 6-7 évet csak úgy kihagyhat. Vagy ha igen, akkor meg minek akar orvos lenni, ha így is álom munkája van?

Hajrá. Ha nincs jobb dolga.... Bár esélyes, hogy be se jut