Tényleg én vagyok a rossz? Jogosan kell felhánytorgatni ennyi pénzt?

Azért így se sokkal jobb a helyzet. Ha közlöm veled, hogy most kiveszek a tárcádból egy huszast, az sem más, mintha csak kivenném szó nélkül.

Amúgy meg, ha már dolgozol, akár el is költözhetnél otthonról, és akkor nem lesznek ilyen súrlódások. Vagy az azért már nem menne?

Ha az én gyerekem lennél, addig ütnélek, amíg mozogsz, ha csak úgy kiveszel a tárcámból akár 5 Ft-ot is. Nem lopunk, mert nem jó dolog, és nem is éri meg. Ha már mindenképpen lopni akarsz, lopj úgy, hogy megérje bevállalni érte bármit. (Verést, börtönt, kézlevágást, bármit)

Ám ha kérsz, és nem csak közlöd, hanem kérsz, akkor természetesen adok, ha van. Ha nincs, akkor nincs.

Szerintem rosszul látod. Nem hiszem,hogy az összeg volt a gond és hogy smucigok lennének.

Hanem hogy se szó se beszéd nélkül kivetted a pénzt a tárcájukból.

Nálunk is előfordul családon belül,hogy váltani kell a pénzt,vagy hogy épp pár órára úgymond kölcsönkérünk.De mindig megbeszéljük,engedélyt kérünk rá és mindenféle figyelmeztetés nélkül betarjuk amit ígértünk.

Pl otthon hagyom a tárcám és napközben odajön az egyik családtagom kisegíteni, akkor ahogy hazaértem azonnal adom vissza neki amennyivel segített.

De ha olyan helyzet van,mint nálatok,akkor szintén előre megkérdezzük a másikat, nem nyúlunk bele a másik pénztárcájába engedély nélkül.

Ez a gáz, nem az 1000 ft.

Igen, jogos, mert más holmija közt (pláne a pénztárcájában) NEM turkálunk!

Alap, hogy megkérdezed!, elveheted-e azt az összeget - ha 100 ft is.

Megloptad a szüleidet (persze, majd visszaadod... vagy nem), lés te höbörögsz? A nagy cimlettel meg ne takarozz, felváltathatod.