A szüleim tönkretették az életem, mit tegyek?
Egy 15 éves srác vagyok, nyolcadikos. Egészen ötödikig, egy teljesen normális család voltunk. Szerettük egymást, mi, így hárman. Egy szorgalmas, jó magatartású gyerek vagyok, vagyis, az voltam. Ellenben, ötödikben (felső osztályban, ahol már fontosak a jegyek, a továbbtanulásból kifolyólag) egyre több lett köztük a veszekedés, majd úgy döntöttek elválnak, de ebből végül nem lett semmi, helyette 3 évig az üvöltözéseket hallgattam. A folyamatos ordibálás, a rideg hangulat folytán, egyszerűen képtelen voltam tanulni. És, ez végig így ment egészen ezidáig. Most, hogy túl vagyok a felvételin, megbeszélték a problémáit, és már jó pár hónapja olybá tűnik, hogy megoldódott a helyzet. Viszont én nem tudtam így tanulni, 3-as átlagom van, és borzalmas lett a felvételi. (Nagyszülőkhöz nem tudtam menni, mert már egy sem él, más rokonokkal pedig nem vagyok olyan kapcsolatban.) És én a szüleimet okolom mindezért, hogy a rengeteg sírva könyörgés után, le sem tojva folytatták a rikácsolást, mit sem törődve a gyerekük jövőjével, hogy sehova nem fognak felvenni, és nem mehettem álmaim gimnáziumába. Nagyon sokszor megfordult az öngyilkosság is a fejembe, én nem szeretnék gyűjtőbe kerülni tróger, hülye gyerekekkel.
Elnézést, ha valahol kicsit értelmetlen a megfogalmazás, igyekeztem érthetően leírni.
kérdező nálunk elég csúnya családi gondok voltak mégis elég jó szakmám van, elég jó állásom és fizetésem!
de ezt nem a szüleim adták meg és el sem vehették volna tőlem!
a te hibád, hogy nem oldottad meg a tanulást, ne akard a szüleidre kenni! ha annyira akartál volna tanultál volna barátoknál, vagy a suliban!
a te hülyeséged volt a szüleid az OTTHON TANULÁStól fosztottak meg, de nem a tanulástól!
még fiatal vagy rengeteg lehetőséggel és megint te baltázod el a lehetőségeidet...most süllyedhetsz önsajnálatba és repülhetnek az évek és foghatod akárkire, akár rám, akár a legutolsó vadidegenre!
de TE leszel a hibás! csakis TE! rajtad áll a saját jövőd!
HA boldog akarsz lenni, HA tanulni akarsz akkor tegyél érte! ne másokra fogd!
Ha akarsz valamit szerezd meg! az életben szerinted nem lesznek olyanok akik keresztbe fognak neked tenni? dehogynem sőt rengeteg! de ezeket az akadályokat le kell győznöd! és nem ráfogni mindenkire, hogy ő és ő a hibás!
24F
Egy dolgot tanulj meg egész életedre. Soha ne okolj másokat a kudarcokért. A kudarc adjon erőt a továbblépésre. Bizonyítsd be magadnak és másoknak, hogy eléred a célod. 15 évesen még semmi sincs veszve.
Én 30 éve egy bőrönd ruhával és néhány ezer forinttal a zsebemben indultam el otthonról. Ma van egy házam, autóm, jó állásom.
1. Ha nem tanulsz, azért csak magadat okolhatod, ha otthon nem megy, akkor beülsz a könyvtárba.
2. Ha nem abba az iskolába vesznek fel, ahová akartál, azzal még nem vesztettél sokat. A másikban is kell tanulni, ha szerinted nem elég, amit ott kapsz, akkor pluszban tudsz tanulni.
3.A középiskolát vedd kihívásnak, csinálj jó érettségit és bizonyítsd be, hogy képes vagy elérni, amit akarsz.
4. Még böven nyitva van elötted minden lehetöség, egyedül rajtad múlik, hoyg élsz-e ezzel, vagy elsüllyedsz az önsajnálatban.
ezeket meg nyilván 13-14 évesen válaszoltad, mi?
https://www.gyakorikerdesek.hu/sport-mozgas__testepites__773..
https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..
Szertornázom.
A másik pedig egyszerűen ki lett másolva a netről.
De minek is magyarázkodom?
Te még mindig itt vagy? :D
Ennyire nincs életed?
Rossz felfogásban látod a dolgot. A szüleidet illetően: persze, egy 10-14 éves kissrácnak megterhelő, ha otthon rideg a hangulat, folyamatos a veszekedés, az egy felnőttnek is az. De legalább magadnak valld be: ez egy kifogás volt amellett, hogy ne kelljen tanulnod, többet játssz a számítógépen, mindenféle egyéb marhasággal foglalkozz az interneten, mittudoménmi. Kényelmes volt ez így, nem igaz? Ledobni a felelősséget és a lelkiismeretfurdalást a nem tanulás miatt. Jogos kifogás volt mindez, félreértés ne essék, pont ez a baj, ezért sokáig is hazudhattál magadnak, illetve sokáig is tartott, mire felébredtél, hogy ez így nem jó. De ez már mindegy, nem is lényeges egyébként.
Ami a felvételit és a gimnáziumot illeti: itt óriási tévedésben vagy. Ma már, ha akarod, semmi, de a világon semmi jelentősége nincs szinte, melyik gimnáziumban tanulsz (az oktatás minőségét tekintve, mert ha egy halmozottan hátrányos helyzetű osztályba kerülsz az ugye azért nagy szívás, de nem hiszem, hogy itt erről volna szó). Bármit akarsz megtanulni, azt otthon, az internetről, e-könyvekből, tanfolyam-videókból, egy csomó forrásból sokkal jobban, precízebben, érthetőbben megtanulhatod, mint az iskolában. Legyen az egy álomgimnázium akár. Ezt nem fogod hallani az oktatási intézmény berkein belül sosem, mert nem beszélnek maguk ellen, de ettől még ez tény. Ami meg a tönkretett jövődet illeti: hát ez vicc. Elárulom: az álomgimnáziumban elért érettségi pont ugyanannyit ér, mint a közepes gimnáziumban elért: semmit. Vagy ha érettségi kell valamilyen munkakörhöz, akkor nem azért fognak felvenni valahova üzletkötőnek vagy ilyesminek, mert a Radnótiban végeztél és nem a 28. számú Kossuth Lajos gimnáziumban. Ha meg továbbtanulásra gondolsz, akkor az áll, amit korábban mondtam. Bármi akarsz lenni, néhány tantárgyra kell ráhajtani, az meg csak arjatad áll: matekot, programozást, biológiát, nyelvet, történelmet, akármit, saját érdeklődésből, hobbiból, lelkesedésből jobban meg lehet tanulni otthon, mint egy 30 fős osztályban bohóckodva, legyen az akár egy elitgimi. Persze, időnként lehet, hogy konzultálnod kell a szaktanárral, vagy abból az egy-egy spéci tantárgyból, ami igazán érdekel, konzultációt, különórát kérsz. De az ilyet egy közepes gimnáziumban még sokkal jobban is értékelik, mint egy elitgimiben, több figyelem jut rád.
Valójában manapság már a gimnáziumnak a legfőbb célja a szocializáció elősegítése a legfőbb erénye (meg hogy szerinted nem érdekes tárgyakból se legyél tök hülye), tanulás szintjén a homeschooling többet ér, feltéve, ha motivált valaki. Ha meg nem vagy az, akkor meg ne fogd rá a szüleidre az életed tönkretevését.
Az önygilkosság gondolata egy vicc, olyan szinten nem számít, ami most történt veled, hogy el sem tudod képzelni. A főiskolai/egyetemi felvételinek lesz majd tétje, arra még van négy éved tanulni a kiválasztott témában, ha komolyan veszed, olyan szinten leszel, mint kevesek, jöjjön az akármilyen álomgimiből. Csak az lesz veled versenyben, aki szintén otthon, magától, elhivatottan érdeklődik a választott tárgy iránt.
Szerintem te tévedésben vagy. Nem a szüleid tettek tönkre az életedet. Az írásbeli felvételi magyarból és matekból is a logikán alapul, semmi köze az iskolában tanultakhoz (vagy csak csekély mértékben). Én az egyik szakon 140. helyen voltam, és végül bejutottam volna az első 30-ba, csak közben másik szakot választottam. Rengetegen ki fognak hullani előled, ez mindig így van. De hogy egy logikán alapuló feladatsort nem tudtál jól megírni, az nem a szüleid hibája.
20N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!