Szülők és néhány gyerek, nektek ez miért természetes?

Akik a pénz értékéről beszélnek, azokat nem teljesen értem... Mikor szüleim fizették a dolgaimat, akkor igyekeztem mindig az olcsóbb megoldást választani, és folyton bűntudatom volt, meg úgy éreztem, nem is az enyém az a sok cucc igazán. Mikor egész nyáron gályáztam, akkor örömmel vettem meg a legdrágább laptopot, ami csak kijött a pénzemből, örömmel költöttem.

Én vagyok rosszul bekötve?

OFF:

A vitába nem akarok beleszólni, csak az utolsónak válaszolok:

Nem csak te vagy így, bár én a saját pénzemet is csak akkor "szórom", ha fontosnak tartok valamit, pl most költözök másik albiba, és az új lakótársakkal külön fogunk mosni, ezért végre azzal mosok, amivel akarok. Egy rakat pénzt elköltöttem öko mosó- és tisztítószerekre (tudom, az ecet is szuper, de azért a wc-hez az nekem nem elég), mert ezt fontosnak tartom. De a szüleim arra neveltek, hogy vigyázzak arra, ami másé, ezért az ő pénzükre is mindig próbáltam vigyázni.

#43

Az "utolsó" vagyok: én se értelmetlenül szórom, tényleg kellett nekem egy laptop, csak akkor már gondoltam, ezen nem fogok spórolni. Az előzőt - szüleim pénzéből - az ára alapján vettem, 1-2 éven belül borzasztóan meg is bántam. A saját pénzemből meg szívesen áldoztam rá többet.

Csak úgy szórni a pénzt én se szoktam :D

Itt nem az a baj,ha a gyerek az alap dolgokat kéri. Mert azt a szülő köteles megvenni. De..ha a "gyereknek" egy 300eFt-os iphone meg egyéb szarságok kellenek,akkor igen is menjen el diákmunkára és legalább a felét fizesse ki. Ne csak követelőzni tudjon, hanem tegyen is valamit az asztalra.

Ettől még ne a szülő legyen a szar,mert "elküldi" diákmelóra a gyerekét,ha neki nem jó az olcsóbb dolog. Ha én akarok egy új telefont,akkor elmegyek pár napot dolgozni,hogy ne a szüleimnek kelljen kifizetnie az egészet. Félreértés ne legyen,nem küldenek el dolgozni,sőt nem is szeretik ha suli közben megyek,de nekem így jobb.