Titeket vertek kiskorotokban? Ha igen miért? Apukád vagy anyukád?

Volt h mind2 megvert, apámtól mindigis tartottam, mert folyton üvöltött meg nem volt türelme hozzánk. Anyàm ütötte a fejemet, amikor elkezdtem iskolába járni és tanultam a betűket, és valamelyiket nem tudtam jól leírni, meg arra is emlékszem, hogy 5 évesen a játszótéren azt mondtam egy néninek, hogy dobja el a cigit (mert hallottam, hogy halált okoz, szóval jót akartam), anyám hazavitt és ahogy az ajtón beértünk, ütni kezdett, hogy mit képzel egy xaros 5 éves h parancsolgat egy felnőttnek. Nyilván nem emlékszek minden konkrét esetre, de azt tudom, hogy nagyon sokáig, ha valaki hirtelen nyúlt felém, odakaptam a kezem a fejem fölé. Ezt sokan nem tudták mire vélni, nem tudták mièrt 'ijedezek' , de ez azért volt mert így védekeztem akkoris amikor anyámék ütöttek, ami előfordult nem 1x nem 2x, és ez egy reflexszerű vmi lett évekre.

*sehogy sem tudoM

Engem mindket szulom rendszeresen vert. Felnottkent felhoztam a temat. Apam magyarazta: Nem rajtam mult, hogy megverjen, akkor vert meg, ha akart, fokent azert, hogy fajjon, anyam magyarazata: en nem erthetem meg, hogy o milyen elethelyzetekben volt, akkor ezt latta a legjobbnak. Pfff...egyikkel se tartom a kapcslatot.

Most az én 10-es válaszom miért annyival rosszabb a többinél? Hm, kedves lepontozó, meg tudod indokolni? Gondolom nem.

Aki ilyet csinál az nem szülő.

Anyám folyamatosan ütötte a fejemet, mert nem értettem a matekot, holott ő is világéletében 2-es volt belőle, és ő se tudta megoldani az általános iskolás feladatokat sem.

Engem sajnos mindkettő. Szinte mindenért, ha odaégett a palacsinta, ha nem írtam meg a leckét, ha egy nap alatt koszos lett a nadrágom, szóval mindenért.Egy nagyon durva esetre konkrétan emlékszem (többre is , de ezt sose felejtem el). Iskolából értem haza, talán 9.-be jártam akkor, nagyon éhes voltam már, mert aznapra nem volt kaja jegyem (nem fizették be) de vendégek voltak nálunk és szerettem volna csinálni egy szendvicset, hogy a szobában megeszem, nem zavarok vele senkit. Apám szólt, hogy menjek be segíteni neki, és úgy felpofozott, hogy neki estem az íróasztal sarkának, felszakadt a szemöldököm. Voltak ilyen dolgok, szinte naponta. 18 éves korom óta nem lakom otthon és azóta nem is láttam őket. 23/N