Még nincs bizots állásom, de már kiraknának. Miért csinálják ezt és miért csinálja nagyon sok másik szülő is ezt a gyerekével?
Tudniillik elkezdtem az egyetemet, de rosszul választottam, így már az első hónap után megbizonyosodtam róla, hogy ez biza nem az én pályám és váltanom kell. Pár hete döntöttem úgy, hogy végleg otthagyom a sulit és keresek munkát, majd jövőre jelentkezem másra. A szüleim megértik a döntésem, mégis azt mondják, hogy akkor tartsam el magam innentől kezdve. Teljesen megértem, hogy nem lógathatom a lábam fél évig, de egy érettségivel és semmilyen tapasztalattal ez nem egyszerű. Rendszeresen megy ezen a vita és én tényleg minden nap nézelődöm munka után. Már arra is gondoltam, hogy egy boltba elmennék ingyen segíteni, hogy megtanuljam kezelni a pénztárgépet és legalább lenne valami az önéletrajzomban.
Szörnyű ez a nyomás, de akkor sem találok munkát, mert eleve a tapasztaltabbakat veszik fel. Miért olyan nehéz ezt megérteni és miért kell kirakni, megszabadulni tőlem?
Amúgy is rengeteg ilyet olvasok itt is és hallom ismerősöktől is, hogy ezt csinálják a szüleik.
Az enyémek pedig egyfolytában mondják, hogy ők jó kapcsolatot akarnak velem életük végéig. De akkor talán nem kellene elpaterolni otthonról a kis ártatlan leányukat, aki semmihez nem ért.
Mondanátok erre valamit? Saját sztori, vagy bármi okosság jöhet.
Merre laksz? Mert nekem ez mindig olyan furcsa, mikor valaki azt írja, hogy nem talál munkát. Én hasonló helyzetben vagyok mint te, otthagytam az egyetemet, jövőre mennék másikra. Egy érettségivel simán tudok munkát találni. Pedig rosszabb helyzetben is vagyok szerintem, mint a diákok, mert egy csomó egyszerű munkára kizárólag diákokat keresnek, nekem meg most nincs jogviszonyom. Most recepciós vagyok teljes állásban, heti 5 nap, 8,5 óra, ha szűkösen is, de albértelben lakótársakkal meg tudok élni. Jövőre sajnos muszáj lesz megint nappalira mennem a tanulmányi szerződés miatt(téged még ez sem érint, mert fél évig elállhatsz tőle, én 1,5 évig jártam egyetemre, sok pénzt kéne vissza fizetnem, ha nem arra mennék), akkor nem tudom hogy lesz, de valahogy biztosan. Max majd dolgozom hétvégén is. Szóval hacsak nem valami kis faluban laksz, akkor nagyon sok munkát találhatsz. Árufeltöltő, hostess, eladó, recepciós, raktáros, takarító, gyorséttermi kiszolgáló. Nincs a környéketeken egy McDonalds, vagy egy Tesco? Szóval ne haragudj, de egyszerűen nem tudom elhinni, hogy semmit nem találsz, mert én szintén egy érettségivel, diákmunkákat kizárva bármikor találok munkát, és a baráti körömből is sok ilyet látok.
20l
Diákként áru feltöltés fárasztó?:DDDD
Kőműves mellett segédmunkázni nyáron a 40-50 fokban 10-12 órát... na az fárasztó.
Attól is függ, hol lakik a kérdező, lehet, hogy valami faluban vagy a Nyírségben, hogy nem talál munkát.
Abban igaza van, hogy a szüleinek nem kellene őt akarni kidobni, mert az, hogy a hajléktalanság lebeg a feje felett egy 18 évesnek, az óriási stressz.
Azt mondjuk kicsit furcsállom, hogy össz-vissz heti 2 éjszakát dolgozik, és ettől a végletekig kifárad, hiszen ott van még 5 nap a hétből. Az éjszakázás tényleg nagyon rossz, én is csináltam, de szerintem pont ez ad erőt, hogy mást keressen az ember.
Most, hogy itt a karácsony, láttam sok helyen, hogy plusz eladókat keresnek gőzerővel. Gondolom, hogy ez egy általános dolog, szóval biztosan lenne lehetőség.
Azt nem értem, hogy miért kell a TB-ért aggódni, hiszen ha az embernek van bejelentett munkahelye, akkor fizetik utána a TB-t. De amíg valaki diák, akkor meg még kétszer annyira örülnek neki, hiszen kevesebb adót kell utána fizetni.
Azt én sem értem annyira, hogy lehet egyetlen hónap után tudni, hogy nem az a szak a megfelelő, hiszen minden szakon vannak olyan tárgyak, amiket az ember nem szeret, és ugye mondják, hogy minden kezdet nehéz, ami persze így is van. Amúgy ELTE tolmácsképző az csak (bármilyen) diploma + egy felsőfokú után van, de persze lehet, hogy vannak más képzési lehetőségek, ezt nem tudom. Annyi bizonyos, hogy egy sima nyelvszakos diploma egyáltalán nem ad sem fordító- sem tolmácsbizonyítványt.
De persze nem tudjuk, hogy pontosan mi van a háttérben a kérdezőnél.
Mindenesetre kérdező, a helyzeted valóban nem könnyű, a szüleid gázok, de valóban úgy tűnik, hogy tehetnél többet azért, hogy teljes munkaidős munkát találj. Azt is elárulhatod, hogy milyen szakot hagytál ott, mert lehet, hogy ez is elősegítené a jobb válaszadást.
"De akkor talán nem kellene elpaterolni otthonról a kis ártatlan leányukat, aki semmihez nem ért."
Ezt a geil dumát...:D A "kis ártatlan leány" megkapta a lehetőséget, hogy továbbtanuljon, gondtalanul, azon a szakon, amit választott. Volt rá négy éve a gimiben, hogy kitalálja, mit akar, két éve ennek megfelelő fakultációt is kellett választania, jó eséllyel különórákra is járt, felvették, és egy hónap alatt ráunt...Ha a "kis ártatlan leányka" szeretné, hogy értsen valamihez, esetleg nem kellett volna otthagyni a sulit, még mindig kellemesebb odajárni, mint a teszkóban droidkodni. Szakirányt váltani lehet úgy is, hogy legalább az első évet befejezi az eredeti terv szerint, pláne, ha van átvihető kredit is.
Dolgozom már, de csak diákmunkát találtam (pénztáros), és ez számomra nem egy biztos állás, hiszen csak márciusig van diákom és utána is kellene valamit csinálnom. Utána levelezőre fogok járni, épp a családi dolgok miatt. Annyi egyetemmel kapcsolatos válasz volt, akkor hadd kérdezzem már meg, hogy a levelezős diákig.-al is ugyanúgy lehet elhelyezkedni, ugyanannyi féle munka van? Mert a mostani igazolványomon "Munkarend: Nappali" van, szóval gondolom, hogy nem elhanyagolható dolog ez.
Nem pesti vagyok egyébként, nem is ott tanulok, de úgy tudom, hogy Szegeden is van tolmácsképzés. Végülis ez most irreleváns, soká jutok ég el odáig :D
Mérnöki szakot kezdtem, kis kíváncsiskodók :D Nem volt olyan, amit mindig is nagyon akartam, ezért februárban csak ráböktem erre, akkoriban meg az angolt is utáltam, nem volt jó a tanár, ezért volt az felejtős. Vagyis konkrétan egész órán nem csináltunk semmit. De mmost más életcélt nem látok, és nagyon öülök, hogy végre megvan, hogy mit kezdjek az életemmel.
#30, Tudom, hogy elég tenyérbemászóan fogalmaztam ezt az "ártatlan leányukat"-dolgot, igazából poénból írtam, de valóban nagyon kemények velem a szüleim, és nem figyelnek arra, hogy mnnyire bántanak meg, bezzeg ha én nem úgy szólok, egyből megsértődnek, elhordanak mindennek, azért, mert nem taglalom a napom minden pillanatát (megtörtént!)
Mindezek ellenére a vörös földig szidják azt a rokonunkat, aki elzavarta otthonról a gyerekeit, és az egyiktől, amelyik elkezdte az egyetemet, a mái napi azt kérdezi, hogy mikor fizeti már vissza a pénzt. Ilyenkor a szüleim el vannak szálva maguktól, hogy ők milyen jó szülők és hogy mennyi mindenben segítenek. De akkor amellett, hogy nem határozzák meg, meddig tartanak el, anyám a hatalmas ismeretségi körével gond nélkül segíthetne munkát is találni. De persze álmodik a nyomor.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!