Még nincs bizots állásom, de már kiraknának. Miért csinálják ezt és miért csinálja nagyon sok másik szülő is ezt a gyerekével?
Tudniillik elkezdtem az egyetemet, de rosszul választottam, így már az első hónap után megbizonyosodtam róla, hogy ez biza nem az én pályám és váltanom kell. Pár hete döntöttem úgy, hogy végleg otthagyom a sulit és keresek munkát, majd jövőre jelentkezem másra. A szüleim megértik a döntésem, mégis azt mondják, hogy akkor tartsam el magam innentől kezdve. Teljesen megértem, hogy nem lógathatom a lábam fél évig, de egy érettségivel és semmilyen tapasztalattal ez nem egyszerű. Rendszeresen megy ezen a vita és én tényleg minden nap nézelődöm munka után. Már arra is gondoltam, hogy egy boltba elmennék ingyen segíteni, hogy megtanuljam kezelni a pénztárgépet és legalább lenne valami az önéletrajzomban.
Szörnyű ez a nyomás, de akkor sem találok munkát, mert eleve a tapasztaltabbakat veszik fel. Miért olyan nehéz ezt megérteni és miért kell kirakni, megszabadulni tőlem?
Amúgy is rengeteg ilyet olvasok itt is és hallom ismerősöktől is, hogy ezt csinálják a szüleik.
Az enyémek pedig egyfolytában mondják, hogy ők jó kapcsolatot akarnak velem életük végéig. De akkor talán nem kellene elpaterolni otthonról a kis ártatlan leányukat, aki semmihez nem ért.
Mondanátok erre valamit? Saját sztori, vagy bármi okosság jöhet.
válasza: válasza:Felvetted az egyetemen erre a félévre a diákmatricát? Mert akkor biztosítva vagy még márciusig, nézhetsz több diákmunkát is, ha rendeset nem találsz.
Karácsonyi szezon van, ilyenkor tonnaszámra keresik a csomagolókat, kisegítőket, biztos van ilyen diákmunka, még főállásban is láttam hasonló hirdetéseket.
Mellesleg ha átkéred magad főállásba árufeltöltőnek akkor alkalmazotti jogviszonyod lesz, és fizetik a TB-t utánad. De a diákoknak gyakran jobban fizetnek mint a normál munkásoknak, mert kevesebbet kell adózni utánuk.
válasza:"Kiscsibe", itt ne kérdezz ilyet, ide magyarok járnak :)
Dögöljön meg a másik tehene is, tudod.
Sajnos a szüleink is magyarok, ne legyenek magas elvárásaid.
válasza:"A szüleim megértik a döntésem..." - persze, nyilván ezt mondják, mert jó fejek, de gondolom, eléggé el vannak kenődve, hogy nem sikerült a pályaválasztásod, és most lógsz a semmibe. Az a félelmük is meglehet (jogosan), hogy soha semmit nem fogsz elvégezni, mert mindenből kihátrálsz, minden elől megfutamodsz majd.
Áruld el, kérlek, honnan lehet eldönteni pár hét alatt egy szak alapképzéséről (főleg egy olyan embernek, aki épp csak kezd felnőni, és most jött a gimnáziumból és egyáltalán nincs még tapasztalata a felsőoktatásban), hogy a szakma sem érdekel majd! Ha pl. azt mondtad volna otthon, hogy "eddig nem azt kaptad, amire számítottam, ezért amellett, hogy ezt a félévet / évet végigcsinálom, hogy adjak egy esélyt a dolognak, és lássam, hogy alakul a dolog, jövőre újra felvételizek ide és ide, és ha felvettek, akkor meglátom, hogy melyik legyen", az teljesen más helyzet lenne, és akkor valószínűleg nem akarnának nevelési céllal "kilökni a fészekből", hogy lásd, nem is olyan egyszerű egyedül repülni...
Amúgy van konkrét, megalapozott célod, amiről joggal lehet gondolni, hogy nem hagyod ott két hónap múlva, vagy egyelőre csak ott tartasz, hogy "ezt nem".
Mert a leírás alapján nekem az jön le, hogy konkrét célok és motiváció hiányában egyszerűen feladtad anélkül, hogy igazán belekezdtél volna, és most azt várod, hogy "majdcsak lesz valahogy". Ezt pedig sok szülő tényleg nem tolerálja.
Utolsó,
Igen, úgy van, hogy befejezem a félévet, de már most felesleges bejárnom. Vizsgáznom nem szabad, mert államin vagyok, és ha bukok, akkor ki kell fizetni a félévet.
És igen, jelentleg van tervem, amire már régebben is gondoltam, de csak most bizonyosodott be, hogy az lesz az én pályám, tolmács leszek :)
válasza:Mi az, hogy vizsgáznom nem szabad államin vagyok?
Itt van a keresztfélév? Miért nem jelentkeztél?
Amúgy nem kell fizetned semmit sem ha államis vagy..
válasza: válasza:Az ilyen szülőknek azt kell belátniuk, hogy ma már nem olyan világban élünk, ahol mindenkinek azonnal jut munka. Még egy takarítói állásra is szakmai tapasztalatot várnak, képzetlen diák pláne nem kell senkinek.
A pályaválasztáshoz: igen kevesen biztosak magukban 18 évesen, beteg az a társadalom, ami ráerőlteti az ilyen fiatalokra, hogy azonnal döntsék el, mivel akarnak foglalkozni negyven évig. Nincs azzal semmi baj, hogy félrement az első próbálkozásod; inkább kezdj el egy másik szakot, mint hogy végigcsinálj egy olyat, ami egyáltalán nem érdekel.
Jó kapcsolatot akarnak veled a szüleid? Akkor esetleg kezdjék azzal, hogy továbbra is az egész életükre vállalt gyereküknek tekintenek téged, és nem egy idegennek, akit megtűrnek a házukban, amíg muszáj.
válasza: válasza:nem egészen tiszta,hogy most vagy elsős? ez az első féléved? ez esetben jár a diákigazolvány márciusig... addig tudsz diákmunkát vállalni,utána majd keresel mást.
ne mondd már nekem,hogy csak ez az egy diákmunka van most. tényleg itt a szezon, keresik a hosstesseket,csomagolókat,kisegítőket. próbálj több szövetkezethez is bejelentkezni. van ahol tárt karokkal fognak fogadni,hogyha heti 5 napot tudsz vállalni. már pedig tudsz mert suliba nem jársz.
egyébként biztos,hogy megéri most feladni a sulit? 1 hónap után még nem igazán láthatod,hogy a szak miről szól. alapozó tárgyak vannak szinten mindenhol az első évben. érdekessé csak később szokott válni. de te tudod, csak nekem elég fura,hogy 1 hónap után ráuntál.
amúgy az első félévet ha befejezed,azaz vizsgákra is mész,nem kell fizetni semmit. pont hogy így kell fizetned,hogyha nem mész vizsgázni semmiből! szerinted a bukott krediteket kinek kell visszafizetni? neked.. 1500/kredit.. bár szokott lenni limit,de mindenképp perkálnod kell,ha nem vizsgázol le semmiből..
amúgy a tandíjat csak akkor kell visszafizetni,ha 2. félévet elkezded.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!