Mi volt eddig a legrosszabb, amit a szüleid a fejedhez vágtak?

Nekem szerencsére nem voltak a szüleim azok a részegedő tusok, nem ittak alkoholt, csak ünnepeken, de mértékkel.

Kettő dolog volt kiskoromban, amit ha a fejemhez vágtak, azonnal rámjött a sírógörcs.

Az egyik a "nem szégyelled magad?!" volt. Ha ezt mondták, valahogy mindig borzasztóan szégyellni kezdtem magam.

A másik a "ezt komolyan gondolod?!" volt. Igen, komolyan gondoltam, de mikor ezt mondták, akkor tudtam, hogy gúnyt űznek eg, teljesen normális mondatomból, ezért sírtam.

De mentségemre szolgál: egy családi tragédia miatt mindig is baromi érz3keny voltam.

Első vagyok

Nem tusok hanem típusok

3-4 éves koromban, anykámtól

"Két ilyen gyereket, kész szégyen vagytok"

"Ti nem is szerettek engem! Elmegyek is innen inkább"

Meg még jó sok káromkdás. De õ jó sokáig tombolt és közben ilyeneket mondott. A húgomal mindig

Aztán persze tanítja hogy olyat ne mondjunk a család elót amiet othon szabad.

Apám semmit nem vágott a fejemhez, csak egyszer begurult és a falnak nyomott és elkezdett folytogatni...Lehettem vagy 12. (Valóban tiszteletlen voltam vele meg minden... De azért nem kellet volna folytogatbi, elég ha megpofoz vagy valami...)

Úgy 10-12 éves koromban tanultam meg hogy nem kell anyára figyelni, csak nyafog és zsarolni akar minket. Azóta lenyugodott, nem mondd már olyanokat éd kevesebbeg káromkodik, bár így is vannak kissebb dühkitörései.

14/L

*a húgommal mindig sírtunk, stb, .eg mondtuk hogy nem így van meg izgultunk... A húgom még félt is.

Anyukám többször is eljátszota hogy kimegy a bejárati ajtó és aztán csak késóbb jön vissza.

Akkor pedig a húgom félt, meg hogy visszajön-e, stb.

Aztán õ is megtanulta hogy tökmindegy mit mondunk.

Barátnőm nálunk volt. Előtte egy nappal ment egy hiszti egy szál cigi eltűnése miatt, és folyton az exemet gyanúsították minden előzmény nélkül, hogy biztos ő lop tatsächlich el ezt és azt... (Az öcsém akkoriban lopott tőlük pénzt is )

Én kiálltam a párom mellett, de anyu folyamatosan ugyanazt ismételte és nem tudott egy óra után se leszállni a témáról, ezért már kicsit hevesebben szóltam, hogy hagyja már abba a folytonos ujjal mutogatást. Mire a barátnőm füle hallatára mondta, hogy szerencsém, hogy ott a barátnőm, különben akkora pofont kapnék (ekkor már 19 éves voltam....)

Pár órával később a barátnőm elment fürdeni de mindent hallott, mert engem közben anyu hívott le de baromira nem érdekelt, s ezt mondta :

- mit képzelsz magadról, ki vagy? Azt hiszem, te sz...tad a spanyol viaszt (fejben: miért, talán te???) Még egyszer így beszélsz velem, a földre tiporlak és kitaposom a fogaidat. ...

Ez a barátnőm fejében is azóta benne van. Máig emlegeti. . De én se felejtsem el...