Mihez kezdjek? Apám ki akar rakni a házból!
A történet az, hogy 2 hónapja nincsen munkám. 20 éves vagyok, csak érettségim van, magyarul nem értek semmihez. Rengeteg helyre adtam be önéletrajzot, de kisvárosban élünk, ráadásul Szabolcs megyében, és korlátozottak a munkalehetőségek egy magamfajtának. A "közeli" (40 km) megyeszékhelyre is küldtem be önéletrajzot, illetve egy szintén hasonló távra levő nagyobb városba is, azzal a feltétellel, hogy csak akkor tudom elvállalni ott a munkát, ha a cég állja a bejárási költséget. Sajnos folyton elutasítanak mindenhonnan, ha nem épp a végzettségemmel van bajuk, akkor a tapasztalatom hiányával. Apám tegnap kijelentette, hogy nem fog eltartani, a májusi hónapom van elhelyezkedni, ha nem sikerül, mehetek ahova akarok. A párom felajánlotta, hogy költözzek hozzá, de én egyszer már megjártam az ilyet egy exemmel, és nem akarok még egyszer abban a cipőben járni, mint akkor, amikor is a fejemhez vágta, hogy ő tart el engem. Így azt mondtam a jelenlegi páromnak, hogy nem megyek a nyakára, ne tartson engem el, főleg hogy az édesanyja is ott él és nem biztos, hogy túlságosan örülne nekem ott, ráadásul még a közösbe sincsen miből beadnom. A párom és apám nincsenek jóban, nem szívesen jár ide a párom, így ha találnék egy viszonylag normálisnak mondható munkát (kb. 100 ezer ft fizetéssel) akkor én elmennék albérletbe. De egyszerűen hiába próbálkozom, semmi, max olyan hely van, ahol dolgoztatnak napi 14-15 órában havi 70-80 ezerért, oda meg épeszű ember teljesen jogos, ha nem kívánkozik menni. És apám ezt nem érti meg, hogy fizikailag sem vagyok alkalmas egy ilyen munkára, plusz hülye sem vagyok. Szeretnék vagyis már csak szerettem volna tanulni is munka mellett.
Külföldre lenne lehetőségem menni, ugyanis ismerős van, de ő is a párjával egy szobában lakik, nekem meg nincsen annyi félretett pénzem (több százezrek), hogy az első fizetésig éljek is valamiből, meg az eddigi legnormálisabb kapcsolatomat sem szeretném tönkretenni azzal, hogy itt hagyom a párom.
Egy szó mint száz, nem tudom, mihez kezdjek. Hiába magyarázom, hogy a munkahely keresése nem csak rajtam múlik, miután jelentkeztem, onnantól kezdve semmit nem tudok csinálni többet, apám nem érti meg. Egy hónapom van, és sehova sem tudok majd menni, plusz pénzem és munkám sincsen.
Mit tehetnék ilyen esetben? Jogilag kirakhat-e a "saját" házából? (fele-fele tulajdonban vannak anyámmal).
válasza:Szóval:
-Volt munkád, de otthagytad, mert te nem fogsz kétkezi munkában elfáradni 20 évesen.
-Lenne lehetőséged elmenni akár azonnal dolgozni, de te 80.000-ért nem mész el
-Ajánlottak itt is neked munkát, az sem kell
-Mindenre gyártasz valami kifogást, amivel nyugtatod magad, hogy neked az az állás nem jó
Nem akarlak elkeseríteni, de érettségije szerintem már az utolsó csövesnek is van. Ez már nem olyan nagy kiváltság, mint amekkora volt 100 évvel ezelőtt. Egy szimpla érettségivel te kb sehol nem fogsz egyből 100 ezret a kezedbe kapni. Igaza van apádnak, ilyen ingyenélőt én sem tartanék el, akinek lenne lehetősége dolgozni, de inkább otthon van, és kifogásokat keres. Tudod nem kell a 80.000 forintos munkából nyugdíjba menni, ha van jobb lehetőség, simán ott lehet hagyni és kész. Azt hiszed egy sima érettségivel te megengedheted magadnak, hogy azt mondd, hogy 80 ezerért hülye leszel elmenni dolgozni? Ha tényleg ezt hiszed, akkor nagyon buta vagy.
Ilyen hozzáállással sehol nem fogsz tudni elhelyezkedni, még akkor sem, ha lesz valamilyen végzettséged. És ne add be azt a mesét, hogy pont a te önéletrajzod landolt a kukába, a maradék 4 embert meg felvették. Ha ez történt, akkor vagy be sem adtad, vagy egy normális önéletrajzot sem tudsz megírni.
"max olyan hely van, ahol dolgoztatnak napi 14-15 órában havi 70-80 ezerért, oda meg épeszű ember teljesen jogos, ha nem kívánkozik menni"
Ezt legutoljára tudod kitől hallottam? Egy megélhetési gyerekgyártótól. Te is ez akarsz lenni?
Mellesleg rengeteg ember dolgozik havi 70-80 ezerért. Jobb mint a semmi, nem? És esetleg apád sem akarna az utcára tenni. És igen. Nagykorú, felnőtt ember vagy. Jogilag kirakhat a lakásból mindenféle indoklás nélkül. Anyud nem szól semmit a hozzáállásodhoz?
A munkalehetőségek meg egyáltalán nincsenek korlátozva, csak nem kéne játszani a kényes királylányt, hogy te nem alacsonyodsz le a 80 ezres melóhoz. Más közmunkázik, mert az is több a semminél. Ha ennyire válogatsz, akkor sosem fogsz dolgozni.
Kedves Kérdező! Nyírbátor melletti kis faluból származom. 19 éves korom óta önálló vagyok. Ugyanannyi eséllyel és anyagi helyzettel indultam, mint bárki más az akkori helyzetben és környezetben.
Ma már van egy nagyon jó állásom, diplomám, szakmai tudásom mellé, és igen, mentem folyton csak mentem, pénz nélkül is csak mentem előre, külföldet is megjártam tapasztalat szerzés céljából, soha nem volt kifogás. Én itt azt látom, hogy csak a kifogások tartanak vissza...nagy hiba, bizony nagy. Illetve tudom, hogy nem mindenki talpraesett 100%-ig, de ha ilyen ultimátumokat kapsz az apádtól, és az sem tetszik, hogy a jelenlegi párod segítséget adna, akkor inkább próbáld meg, hogy kifogások nélkül belevágsz. (bár én javasolnám a párod segítségének elfogadását és esetleg a kompromisszumra való hajlamot illetve az alkalmazkodó képesség fejlesztését vele kapcsolatban) Azonban senki nem kap semmit ajándékba, ezt tudnod kell. :)
Sok szerencsét az Életben!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!