Mihez kezdjek? Apám ki akar rakni a házból!
A történet az, hogy 2 hónapja nincsen munkám. 20 éves vagyok, csak érettségim van, magyarul nem értek semmihez. Rengeteg helyre adtam be önéletrajzot, de kisvárosban élünk, ráadásul Szabolcs megyében, és korlátozottak a munkalehetőségek egy magamfajtának. A "közeli" (40 km) megyeszékhelyre is küldtem be önéletrajzot, illetve egy szintén hasonló távra levő nagyobb városba is, azzal a feltétellel, hogy csak akkor tudom elvállalni ott a munkát, ha a cég állja a bejárási költséget. Sajnos folyton elutasítanak mindenhonnan, ha nem épp a végzettségemmel van bajuk, akkor a tapasztalatom hiányával. Apám tegnap kijelentette, hogy nem fog eltartani, a májusi hónapom van elhelyezkedni, ha nem sikerül, mehetek ahova akarok. A párom felajánlotta, hogy költözzek hozzá, de én egyszer már megjártam az ilyet egy exemmel, és nem akarok még egyszer abban a cipőben járni, mint akkor, amikor is a fejemhez vágta, hogy ő tart el engem. Így azt mondtam a jelenlegi páromnak, hogy nem megyek a nyakára, ne tartson engem el, főleg hogy az édesanyja is ott él és nem biztos, hogy túlságosan örülne nekem ott, ráadásul még a közösbe sincsen miből beadnom. A párom és apám nincsenek jóban, nem szívesen jár ide a párom, így ha találnék egy viszonylag normálisnak mondható munkát (kb. 100 ezer ft fizetéssel) akkor én elmennék albérletbe. De egyszerűen hiába próbálkozom, semmi, max olyan hely van, ahol dolgoztatnak napi 14-15 órában havi 70-80 ezerért, oda meg épeszű ember teljesen jogos, ha nem kívánkozik menni. És apám ezt nem érti meg, hogy fizikailag sem vagyok alkalmas egy ilyen munkára, plusz hülye sem vagyok. Szeretnék vagyis már csak szerettem volna tanulni is munka mellett.
Külföldre lenne lehetőségem menni, ugyanis ismerős van, de ő is a párjával egy szobában lakik, nekem meg nincsen annyi félretett pénzem (több százezrek), hogy az első fizetésig éljek is valamiből, meg az eddigi legnormálisabb kapcsolatomat sem szeretném tönkretenni azzal, hogy itt hagyom a párom.
Egy szó mint száz, nem tudom, mihez kezdjek. Hiába magyarázom, hogy a munkahely keresése nem csak rajtam múlik, miután jelentkeztem, onnantól kezdve semmit nem tudok csinálni többet, apám nem érti meg. Egy hónapom van, és sehova sem tudok majd menni, plusz pénzem és munkám sincsen.
Mit tehetnék ilyen esetben? Jogilag kirakhat-e a "saját" házából? (fele-fele tulajdonban vannak anyámmal).
Azért a havi 70-80 ezer még mindig jóval több, mint a nulla, és onnan tovább tudsz menni, ha van jobb lehetöséged.
De mindenféle végzettség nékül kizárt, hogy aminimum 100ezret megadja neked bárki is.
Vállald el a kevesbbet fizetö munkát és közben szerezz normális szakmát.
A munkaügyi központos OKJ-s képzéseket gyakran kérdezgetem, de még mindig nem indult, fizetősre meg nincsen pénzem.
Idősgondozó: azzal érveltek, hogy szakképesítés nélkül nem tudnak foglalkoztatni, mert megbüntetik őket.
Olyan helyeken is voltam már, mint szoli, meg hasonló kisvállalkozások, de amiket családon belül csinálnak, ott az volt az érv, hogy megvan az ember.
Kereskedelemben dolgoztam másfél évet, és egy nyamvadt abc-be sem kellek, mert kiteszik az alkalmazotti létszámot a gyakorlatos diákok.
Rengeteg gyárban van bent papírom, de már azt is el tudom képzelni, hogy a kukában végezték.
Na lassuk csak. Jogilag, igen, kirakhat. Szoval, talalj ki valamit, koltozz a parodhoz, kulfoldre, akarmi. Mert azt, hogy csak ugy ott maradj, azt mar bukad.
Fuggetlenul attol, hogy van egy velemenyem arrol, hogy felneveltek, azan 2 honap nincs munka utan kiraknanak. Tudod... ha ez ilyen, sokkal jobb, ha inkabb te mesz, nem?
A Diehl-ből nem jeleztek vissza.
Én is ezt mondtam, hogy nem én akartam megszületni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!