Anyósommal mit kezdjek? Beleszól mindenbe, tanácsokat osztogat arra hivatkozva, hogy jót akar nekünk.

ha állandóan telefonál, akkor gondolom nem laktok együtt, ezért már nem is annyira szar a helyzet (mi együtt laktunk)

1. beszéld meg a pároddal ezt, kérd meg, hogy foglaljon állást, ő mit szeretne. szedjétek pontokba, hogy mi kell az anyósból mindkettőtöknek is mi nem, mit tudtok tőle elfogadni és mit nem.

2. magad mellett tudván a párod véleményét, beszéld meg anyósoddal a problémát, mert még csak nem is sejti, hogy mennyire romboló a tevékenysége

persze nehéz úgy tanácsot adni, hogy nem ismerjük a beszélgetéseitek stílusát...

Szerintem nem anyósoddal kéne beszélgetni hanem a kicsi fiával!27 éves felnőtt ember a párod,miért is tűri el hogy az anyja tutujgatja?Csak azt tud egy anya tutujgatni aki hagyja!Velem anyuék ugyan ezt csinálták tinikoromban!Rendesen óránként hívogattak,hol vagyok,mikor megyek,kivel vagyok....beleszóltak mindenbe!Aztán megköszöntem szépen és a sarkamra álltam!Megmondtam hogy nem 12 éves vagyok hanem már 18 nem kell pátyolgatni majd megtanulom a saját káromon ha valamit elb*szok!(nem bulikra gondolok)Nagy nehezen de leszoktak róla és megemésztették hogy a kicsi lányuk felnőtt!És ebben az a szép hogy én lány vagyok és tini voltam,a párod felnőtt és fiú!

Ha meg véletlenül ott laktok anyósnál akkor meg csöndbe légy,ha nem tetszik meg van ajtó is a lakáson!

Bocsi ha alpárinak tűnök...a legapróbb szándék sincs bennem erre,csak pont a családban van egy ilyen sztori hogy a menyecskének kinyílt a csipája az anyósra,de az nem probléma hogy az anyós lakásában veri a nyálát...!Nekem ez fura és undorító hogy ha valaki együtt lakik az anyóssal és fúj rá!Anyós öregszik úgy se lesz jobb,és ha nem tudod tiszteletben tartani hogy a párod anyja és olyan amilyen nem kell vele egy levegőt szívni!

Én nem kedvelem párom családját de SOHA,a legapróbb tiszteletlenséget sem mutatom feléjük,még a páromnak sem mondom mert annyival ha másért nem is,de annyival hálás lehetek hogy megszülte a páromat nekem,és ezért tisztelem és becsülöm...és a nézeteltérések miatt nem sűrűn boldogítjuk egymást,így meg van oldva a dolog!

Az együtt lakásos részt ha nem így van akkor nyilván nem fogod magadra venni és tényleg nem akartam paraszt lenni de nekem ez a véleményem!

Azért remélem megoldjátok a problémát!

24/L

A lehető legtöbb ember előtt (család) amikor okoskodik, hogy jót akar közölném vele.

"Tudja mama a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, és maga egyenesen sétál rajta lefelé."

akkor már megvan, itt a hiba: sokat beszélsz magatokról.

én is szeretek magunkról, magamról beszélni anyámmal, csak azt vettem észre, hogy később mindig jogának vagy kötelességének érzi, hogy rákérdezzen olyan témákra, amit már régen megoldottam, igazából nekem nem is volt gond, de ő azt vette le a mesélésemből, hogy megoldásra várok.

nagyon csínján kell bánnom az információk mennyiségével és tartalmával.

te is ebben változtass, ha nem akarsz nyílt konfrontációt.

hiába van ingyen a teló, egyszerűen ne dumálj annyit, de mesélj.

utolsónak nagyon igaza van. Nem kell tudnia az életetekről, mondd meg a párodnak is, hogy ne meséljen el minden mozzanatot legyen szíves, ha új cipő kell, utólag is megmutathatja, nem kell anyós beleegyezése, milyet vegyen, meg gondolom a pénze sem.

A köszönjük, megfontoljuk a tanácsot a jó válasz. Aztán csináljátok, ahogy akarjátok, egyik fülön be, másikon ki. Ha meg anyósnak sok a szabad ideje és nem tudja mire fordítani, adjál neki feladatot.