Elvárható, hogy a nagytesó foglalkozzon a kistesójával, mikor meg se volt kérdezve tőle, hogy szeretne-e kistestvért? 16/L
A szüleim 2 hete bejelentették, hogy kistestvérem lesz. Tudom, szemét vagyok, de nem táncikáltam örömömben; alapból nem szeretem a gyerekeket, irritál a végtelen naívitásuk; de a lényeg, hogy én ezt elfogadtam, hiszen nagyrészven az ő dolguk, hogy akarnak-e még egy családtagot.
Ma délután, még szüleim elmentek moziba, és azt a feladatot adták, hogy mosogassak el, és söpörjek fel. Elmosogattam, de a felsöprésről megfeledkeztem, nem is hallottam, hogy ezt kérték volna-e, gondolom csak odavakkantották az ajtóból, mikor már én nem figyeltem rájuk. Mikor hazaértek, apa kb fél óra múlva kiszúrta, hogy nem söpörtem fel, és mikor kérdőre vont, mondtam, hogy elfelejtettem. Ő így reagálva: "Mi lesz, ha a húgodra kell majd vigyáznod? Elfelejted megetetni? Akkor sem fogsz tudni kibújni a munka alól." "Kicsit" kiakadtam, mert egy-egy alkalommal persze, vigyázhatok rá, de ők is tudják, hogy utálom a gyerekeket, és nem akarok pótszülőt játszani. Maguknak vállaltak gyereket; nem nekem. Szerintetek ez elvárható lenne tőlem?
Kérdező!
Igen nagyot hibáztak anyádék...
...amikor nem öntöttek ki téged az első fürdővízzel.
Kívánom, hogy egészséges hármasikrekkel bővüljön a családod!
Utolsó, hagyd a francba, takonyorrú hisztérikák, sosem fogják felfogni amit írsz. Derogál ezeknek felsöpörni a padlót, mert ugye idióta szüleik tisztaságmániásak...
És igen, heti háromszor járok az edzőterembe és jól mondod, szép kis anyuka vagyok. A háromból egyszer vigyáz amúgy a nagylány a kicsire, kétszer az apja. És képzeld micsoda gané szülő vagyok, ma is a nagy fog vigyázni a kicsire, mert KOCSMÁBA megyek az apjukkal. És tök jól esik, hogy ezt kérés nélkül, szívesen teszi. Ilyen egy jól működő család. Ott segítünk egymásnak ahol tudunk, ott tesszük egymás életét jobbá ahol tudjuk. Elkényeztetett egy hisztérika vagy de ne aggódj, nem fogják rád bízni a gyereket. Senki nem bízza a szeretett gyerekét egy kis alja genyóra. Egy perc nyugtuk nem lenne a moziban, hogy milyen kárt teszel benne.
ÁÁÁ már értem miért is vállaltak most új gyereket anyádék!
Hátha ebből sikerül embert nevelni... ha már az első nem jött össze. Lehetsz is féltékeny anyukám. Hát semmirekellő vagy! És valószínűleg rájöttek ők is. Kívánom nekik, hogy az újabb projekt jobban sikerüljön nálad.
Mit veszekedtek már ilyen hülyeségen?
Lesz egy testvéred. El kell fogadni, szeretni nem kell.
Mire olyan korú lesz, hogy igényelje, hogy te is foglalkozz vele, már rég nem a szüleiddel élsz majd. Legalábbis az esély meg van rá. Addig hiába háborogsz. Koncentrálj a tanulásra.
Én teljesen megértelek, én se szeretem a gyerekeket. Viszont a fájdalmaidat próbáld meg a szüleiddel nyugodt körülmények között megbeszélni. Mit érzel most, miért vagy féltékeny, stb.
Egyébként meg ki tudja. Az is lehet, hogy megkedveled a kistesódat. Próbálj meg pozitívabban hozzáállni. Nem csak nekik lesz jobb, hanem neked is. Ha jól összebarátkoztok, akkor nagyobb korába tök jó testvéri-kapcsolat is kialakulhat köztetek. :)
Ui.: Azoknak, akik lépten-nyomon belekötnek a kérdezőbe: Nem sok 16 éves lány szeretne babysitterkedni, ezt el kell fogadni. De ettől még nem lesz egy utolsó sz@rházi alak. Na meg ott van apám és a nővére esete. Apát mindig lepasszolták neki, holott a nővérének semmi kedve nem volt egy kisgyerekre figyelni. Annyira egymás agyára mentek, hogy ma már nem is tartják a kapcsolatot. Nyilván ez egy drasztikusabb történet, de nem ez volt az egyetlen ilyen eset amiről hallottam.
Nem tudom, hogy a házimunka hogy jött ide, egy 16 éves, valószínűleg szétszórt kamaszlány elfelejtett felsöpörni, úúúúristeeeeen! Tragédia!!! Nem tudom, Ti hol látjátok, hogy kiborult volna azon, hogy be kell segítenie a házimunkába... mert én sehol. És én is természetesnek tartom, ahogy szerintem a kérdező is. Nem ezzel van problémája.
Az a helyzet kérdező, hogy onnantól, hogy kimondtad, hogy nem bírod a kölyköket, Te már el vagy könyvelve egy utolsó sz.r embernek... És mondhatsz bármit, az maradsz. :( Ezzel nem lehet mit csinálni, ez van. Szerintem Te is a saját károdon fogod megtanulni, hogy ezt bizony titkolni kell, ha nem akarod, hogy a torkodnak essenek. Akik a leghangosabban hirdetik a gyermekekkel szembeni toleranciát és az elfogadást, azok lesznek a legkevésbé toleránsak és elfogadóak (és fognak vérben forgó szemmel neked esni), ha kiderül, hogy Te nem vagy oda a kölykökért...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!