Mit tennétek akkor, ha anyukátok folyton ordítana veletek, mindenért? 22|L

Igazság szerint már amióta az eszemet tudom, ez van, apa is ezért vált el tőle, nem marad meg az 1 méteres körzetében hosszú távon senki, de igazából a külvilág felé aranyos, oda adó. Sokszor eszembe jut, hogy csak azért szült engem, hogy rajtam vezesse le a feszültséget, meg hogy emberi roncsot csináljon belőlem. Persze senkinek sem habos torta az élete, ezt értem. Egy kis panel házban élünk, van egy testvérem, tehát szinte semmilyen személyes terem nincsen. Mindig megmondja, mit hogy csinálják, hova tegyek, hogy viselkedjek, mindig ordít mindenért, de higgyétek el nekem, mindenért. Elköltöznék, de ennek az a hátránya, hogy úgy sose lesz annyi félre tett pénzem, hogy saját házat tudjak venni, de persze ha a végső megoldást kell választani... Szóval, ti mivel hatnátok rá? Utólag még csak annyit, hogy beszállok a költségekbe, de mindig érezteti velem, hogy kitartott, megtűrt. Most is ordít.