Mikor fogadja el, hogy én boldog vagyok a gyerekekkel? Miért kell ezt mindig felhozni?
Apukámnak nagy törés volt az életében, hogy őt követve nem az orvosira mentem, pedig jól tudta, hogy a kémiát és a fizikát gyűlölöm, a biológia sem volt a kedvencem.
Az egyetem alatt terhes lettem és akkor közölte, hogy nem érdekli tovább, mi lesz velem, szégyent hoztam rá és sosem csalódott még senkiben akkorát, mint bennem. Mindezt azért, mert az anyaságot választottam.
Nemrég született meg a 3. babánk és boldogok vagyunk a férjemmel, nem állt meg az életünk a gyerekek miatt, ahogy páran megjósolták, sőt.
Viszont az apám a mai napig mondja, hogy orvosként milyen sikereket érhetnék el. Havonta egyszer ebédelünk együtt általában, de ez mindig feljön. Egyszerűen mintha nem fogná fel, hogy én boldog vagyok így.
Pl. itt van egy barátnőm, akit felvettek az orvosira és 23 évesen döntött úgy, hogy elege van belőle, neki az nem való. És kezdhette újból az egész egyetemet.
Én örülök, hogy még csak el sem kezdtem, hiszen tudtam, hogy nem vagyok orvosnak való.
Szerintetek mit mondhatnék, amitől megérti, hogy nekem így teljes az életem?
válasza:
válasza:Ez az életforma eléggé "veszélyes".
1. Az anyaság nem lehet életcél, mert a gyerekek kirepülnek egyszer.
2. Ha nem dolgozol, nagyon kevés nyugdíjat fogsz kapni.
3. Teljesen függsz a párodtól, de abba nem gondolsz bele, hogy akármi történhet? Nem kell feltétlenül szétmenni, elég, ha munkaképtelen lesz, vagy kirúgják.
4. Ismerek olyan nőt, aki ezt választotta. 45 évesen kellett megtanulnia saját lábra állni (a férje meghalt balesetben), és ő mondta, hogy ha visszapörgethetné az időt, SOHA nem választaná többet ezt az életformát.
Szóval szerintem gondold át alaposan. Ráadásul a párodnak is eléggé terhes lehet, hogy nem 3 hanem 4 személyt kell eltartania, főleg úgy, hogy még a háztartást sem vezeted. Akkor? Olyan, mintha te lennél a párod 4. gyereke.
Ha neked jó a teljes függés valakitől, az a te dolgot. De arra is figyelj, hogy minél idősebb vagy, annál nehezebben fognak felvenni téged valahova 0 vagy kevés tapasztalattal, ráadásul angol tanárból annyi van, hogy Dunát lehetne vele rekeszteni.
válasza:" mivel nem szükséges, nem megyek el dolgozni azután sem, hogy a legkisebb elkezdi majd az ovit."
En a helyedben ezt meg 1x atgondolnam. A jovoben rengeteg olyan dolo tortenhet amit te el sem tudsz most kepzelni, valas, baleset, betegseg, halal.... Muszaj neked is megallni a sajat labadon, akarmi tortenik. A gyerekeid erdekeben is.
válasza:Pont mint anyám... Ő se csinált semmit egész életében, mert apám volt olyan hülye és eltartotta. Ha volt is munkája hamar kirúgták a francba, mert sose ért be időben. Így szerencsére annak tudta szentelni minden idejét, hogy a húgomat meg engem terrorizált, persze csupa szeretetből. Aztán mikor apám megunta és el akart válni akkor hirtelen egy kis szent lett és visszasírta magát. De azóta ugyan úgy csinálja a nagy semmit, és szórja a pénzt. Minden héten színház, meg kéthetente megy "kirándulni" a "barátnőivel", jár mindenféle pénzszívó spirituális marhaságra, mi meg le vagyunk s_zarva magasról.
Hát engem inkább verjenek agyon lapáttal, mint hogy ilyen semmirekellő életet éljek...
Bár kérdező, ha te is kifogtál egy olyan marhát, mint apám, akkor neked se lesz sok gondod az életben.
válasza:Apukádnak gondolom az a gondja, hogy egy eltartott nőszemély vagy, aki nem fog elmenni később sem dolgozni, és aki teljes mértékben a párjától függ.
Szerintem gondold ezt át még egyszer. Anglisztika szak pedig ne haragudj, de manapság SEMMILYEN előnyt nem biztosít sehol, és ezt egy egyetemi tanár mondta. (mivel az angol már annyira elterjedt)
És ha a pároddal lesz valami?
Vagy neked jó lesz a 20 ezer forintnyi nyugdíj a kevés ledolgozott év miatt?
Ha a háztartást sem vezeted, akkor gondolom csak tengsz-lengsz egész nap, amikor nem a gyerekekkel kell foglalkozni. Azt viszont vésd észbe, hogy ha netalántán a pároddal történik valami, vagy szétmentek, te egy mezei angoltanár fizetésből nem fogsz tudni eltartani 3 gyereket, még gyerektartással sem, vagy csak iszonyat szűkösen. Szerintem ez a gyerekeknek sem jó.
Milyen kérdés az, hogy mit csinálok egész nap? :D
Van egy 5 éves, egy 3 éves és egy 2 hónapos gyerekem... Mellettük alapból nem unatkozom, de ha más van velük, akkor találkozom a barátnőimmel (egyikünk sem viszi olyankor a gyerekeket), elmegyünk a férjemmel moziba, színházba, vacsorázni stbstb. Amíg jó idő volt, sokat mentünk kirándulni, állatkertezni, vagy csak elmentünk más kisgyerekes családbarátokhoz, esetleg ők jöttek hozzánk. Külföldre is elég gyakran járunk.
A gyerekek mellett nem akartam elveszíteni a nőies oldalamat, ezért ugyanúgy sportolok és törődöm magammal, ahogy 18-19 évesen is tettem, gyerekek nélkül. Szóval sosincs olyan nap, ami unalmasan telne.
Tudom, hogy egyszer ketten maradunk a férjemmel és felesleges lesz a hatalmas ház, üresnek fogjuk érezni. De nem félek ettől, nem vagyok az a típusú anyuka, aki pánikrohamot kap, ha a gyerekek 5 méternél távolabb vannak. A legnagyobb fiúnk pl. 2 éves kora óta gond nélkül ott alszik másoknál, az idei nyár volt a 2., hogy 3x volt nélkülünk nyaralni (nagyszülőkkel) és egyszer sem volt baj, sírás, szóval tudom, hogy ő viszonylag hamar elkezdi az önálló életet, bármennyire is féltem majd.
Tudom, hogy ilyenkor mindenkiben az merül fel, hogy mi lesz, ha a férjem nem lesz, elhagy, de erre is van biztos terv, szóval nem aggódok ilyenek miatt. Képes lennék egyedül is biztosítani magunknak ezt az életszínvonalat.
Az meg, hogy "harangozna bennem", elég vicces 3 császár után, már ne is haragudj, # 21-es válaszoló. :)
válasza:"Képes lennék egyedül is biztosítani magunknak ezt az életszínvonalat. "
Ezt fejtsd már ki kérlek, szerintem itt sokakat érdekelne, hogy egy mondjuk 40es vagy 50es nulla munkatapasztalattal és wc-papírral egyenértékű diplomával rendelkező nő, hogyan tudja biztosítani "ezt" az életszínvonalat? Örökségből? Mert az nem te biztosítod.
Miért kellene kifejtenem?
Köze nincs az eredeti kérdésemhez.
De már megkaptam, hogy "p.csa" vagyok, amiért így élek, hogy semmire nem leszek jó a gyerekek költözése után, unatkozok 24/7, stb. Nem is értem, hogy miért mondják, hogy az itteni válaszadók nagy része frusztrált és feszült. :D
Elhiszem, hogy itt mindenki nagyon szívén viseli a jövőmet/jövőnket, de néhány választ már picit túlzásnak érzek.
Szóval szeretném, ha a fenti kérdésnél maradnánk inkább.
válasza:Nem vagy egyedül. Az apád játssza a nemzetségfőt.
Az én apám azért nem fogadta el a feleségemet 35 évig, mert visszapofázott neki, és hatására nem maradtam az ő imádója és csicskása.
Az öcsém feleségét bezzeg elfogadta, pedig az már akkor is is idegbolond volt, mikor az öcsém kiválasztotta. (Nem később hülyült meg.)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!