Nem merem elmondani az anyámnak, hogy terhes vagyok. Mit csináljak? Nem is "kellene" elmondanom?

Nem, nem jött be az élet. Mint mondtam, egyedülálló anya vagyok. Nehéz az életem, de a gyerekem mosolya kárpótol a sok szenvedésért.

Nem, nem az önimádat beszélt belőlem, amikor azt mondtam, hogy olyan, mint én, hanem hangsúlyoztam, hogy ő egy darab belőlem. Köszönöm

"Mert nem a minimálbér szintjéhez vagyok szokva és akkor, ha gyerekem lesz, bizony felélem azt a pénzt, ami a számláimon van.

Nem fogok Magyarországon maradni sem gyerekkel, sem gyerek nélkül. "

Hagyjátok, a kérdező egy pénzéhes kva, akinek a pénz többet ér mint saját gyerekének az élete. Maximálisan megérten a barátodat hogy elhagyott.

Meg tönkreteszi a testét... Pffff

Éjjel akkor is fel kellett volna kelned a gyerekhez, ha marad a pasid, és akkor se tudtál volna elmenni bulizni. A tested akkor is "tönkrement" volna (mondjuk egyáltalán nem biztos, hogy tönkremegy). Bocs, sok indokodat még valahol meg is értem, de ezek pont rohadtul nevetségesek. Ha azon problémázol, hogy fel kell kelned éjjel, megváltozik a tested és nem mehetsz bulizni, akkor kapcsolatba se kellett neked gyerek, nem csak egyedül.

Mindazonáltal a többi dologban igazad van, biztos szar egyedül gyereket nevelni, és nehezebben pasiznál be utána, bár nem lehetetlen amúgy, elég sok nőnek sikerül. Kevésbé tudsz ugrálni gyerekkel és kevesebb a pénzed is. Igaz.

De ne haragudj, egyszerűen nem fér a fejembe, vajon hogyan lennél képes elvetetni a babát, akit akartál, vártál, akinek néhány hete még annyira örültél? Most ezek az érzések mind eltűntek? Már nema kicsi babád, akire vágysz, csak egy embrió, akihez semmilyen érzelem nem fűz? Számomra ez elképzelhetetlen. Van egy 3 hónapos kislányom, mikor megláttam a két csíkot a teszten annyira örültem neki, olyan boldog voltam, el sem tudom képzelni, hogy elvetettem volna csak azért, mert az apja görény. Hogy lehet egy vágyott, elvileg szeretettel várt babát elvetetni? Komolyan nem értem...

27 éves anyuka

A terhesség tönkreteszi a tested, ezen nem kell puffogni.

Vagy ha kihullik a hajad, ánusztól vagináig szakadsz, elhízol, az egy update?

Én megértem, mert egyedül képtelen lennék gyereket vállalni. Azt egy társsal akarom, jóban-rosszban, nem akarok magamra hagyva lenni a szarban.

Azért ez érdekes, hogy az abortuszt eldöntötted, de azt még nem tudod, hogy mondd el anyunak, vagy elmondd-e anyunak egyáltalán...

... baromi felnőttnek érzed magad, de nem vagy az. Nem tudom, miket értél el az életben ennyi idősen, de hidd el, innen nem látszik az a nagy felnőttség, a rendíthetetlenség, meg a többi.

Gondold át ezt az egészet még egyszer szerintem, és ezt higgadtan mondom.

A történet kibontakozása előtti valaszom:

Ne mondd el! Teljesen felesleges...csak fájdalmat okozna az egész mindenkinek.

Törtenet kibontakozásához:

Én pár dolgot nem értek:

Ha együttmaradtok, akkor ki kelt volna éjszakánként a gyerekhez???

Ha 2 hőnappal később bukik le akkor mi van?

Ha nem is megcsal, hanem valami történik vele atta az opcióra volt-e terv..

Lehet én agyalom túl, de ha gyereket szeretnék, akkor gyereket szeretnék, akit szeretnék, és nem függ utóbb attól, hogy az apja hogy viselkedik, hisz nem tehet róla.

Felelős vagyok érte, mert én akartam, tehát olyan helyzetben válllaom, amikor az apjától függetlenül is el tudom tartani. Akár segítséggel, ha beüt a krach.

Vagy apuka nélkül már büdösebb a ka kija?

Így már gáz ha lestrapált leszek? Segítek a férj is elhagyhat, ha elhagyod magad..

Itt az egészben az a bajom, hogy egy pasitól tetted függővé az akart gyereked életét.

Nem az van, hogy becsúszott, nem végiggondolt helyzetben "baleset ért" , és úgy maradtál. Mert ebben az esetben tök érthető, hogy nem tartanád meg

Hol volt az átgondoltság 1 hónapja?

Hol a felnőttség, a felelősség a döntéseidért?

Mert ti döntöttetek, hogy gyereket akartok, azért van ott a hasadban, nem egy felelőtlenség miatt.

Nem papolásból, csak nekem ezek a gondolataim..

Pedig se nem vagyok meddő, sem gyerekbu..zi egyelőre anya sem, csak remélem leszek amikor tezsünk érte..

28/n

Ui

A valasz továbbra is, hogy tök felesleges elmondani