Kibékültem a férjemmel, a családom most vitázik velem?!

Nem írtad, hogy a szülőkkel laktok-e, de mindegy is..

Teljesen a magánügyed, hogy akarod rendezni a családi éltedet, nincs beleszólása senkinek. Ha neked van bizalmad, akkor normális, hogy újraépítitek a családotokat, főleg így, ha meg is beszéltek mindent.

a szülők majd lenyugszanak, ha látják, hogy minden rendben. Sok sikert kívánok nektek! :)

A ti kettőtökre tartozik ez, felnőttek vagytok. A többek meg vagy elfogadják (általában ez van), vagy nagy ívben tenni kell a véleményükre, ítélkezésükre.

A kisfiútok nagyon-nagyon boldog most ! ! ! ! Ez mindennél fontosabb!

Nemeslelkűség van bennetek, tudtok megbocsátani -a leírásod alapján-, fog menni.

Nemeslelkű legyen az ember, segítőkész és jó

Edel sei der Mensch, / Hilfreich und gut! (Goethe)

Lehet, hogy a családodnak alapból gondja van a férjeddel, és ez a megcsalás csak hab volt a tortán? Azért az sem mindegy, hogy milyen körülmények között csalt meg, egyébként milyen volt a kapcsolatotok, sokat bántott -e (nem feltétlen fizikailag)

Egyébként meg: majd megbékélnek, ha látják rajtad, hogy boldog vagy, a férjed szépen bánik veled, és valóban bánja, ami történt. Szívesebben látnának elvált, egyedülálló anyaként, akinek sosincs semmire ideje, pénze, esetleg hazaköltözik, mert még eltartani sem tudja magukat, és a kutyának sem kell kapcsolatra.

Szüleid féltenek, meg gondolom, már nem tudnak úgy nézni a férjedre, mint előtte. Most azt látják benne, hogy egy férfi, aki átvágta a lányukat. Érthető. De az nem, hogy ezért nem beszélnek veled.

Én egyébként értelek, hogy megpróbáljátok újra. Ugye az egész történtet nem ismerjük, hogy miért történt a megcsalás, stb. Egy hosszú távú kapcsolatot nagy meló fenntartani, működtetni. Nem úgy van, hogy minden magától szép és jó. Nem lehet egy hiba, nehézség miatt rögtön mindent eldobni. Te tudod, hogy nektek mi a jó. Ebbe nem szólhat bele más.