Apukának rettenetes a hozzáállása a két éves gyerekünkhöz mit csináljak?

az én apukám kiskoromban ki akart dobni részegen a teraszon,mivel józanon egy tündér volt anyukám próbálta összehozni a családot, hisz amúgy jó apa...

Most vén huszonéves fejjel végre elváltak és az egész gyerek korom maga volt a pokol hála az agresszív apámnak ,akit megölt a féltékenység,és anyukám veri a falba a fejét amiért nem tudott hamarabb válni(idővel ugyanis akart,de közös volt a ház stb.) ,szóval ne akard egyben tartani a családot, mert ez már rég nem az.

Ülj le gondold át megéri e úgy mellette maradni,hogy a lányod nem érzékeli az apja szeretetét, ráadásul egy szobában kushadva kell játszania(plusz érzékeli hogy a szülei már nem szeretik egymást) vagy jobb lenne egy nyugodt környezetben élnie, ahol szabadon élhet és nem kell attól félnie épp mit csinál rosszul.

Nekem marhára nem érte meg hogy együtt maradtak a tökéletes család modell miatt és tönkre vágta a gyerekkoromat egy 2 éves ezt még simán elfelejti.

ja és itt nincs megbeszélni, mert ennyi idő alatt már meg kellett volna szeretnie, figyeld meg leültök ő azt mondja :

- ez nem igaz ő nem csinált semmit te vagy a beteg amiért így látod

vagy

- persze szívem megváltozom csak ne hagyj el(ezt 1 évig tartja is aztán újra minden a régiben lesz)

és igenis valaki alapból ilyen természetű,de ezt hosszú évekig olyan profin elrejtik,hogy csak nézel amikor pál fordulással egy bunkó lesz belőle

20-as vagyok.

A kommentjeid alapján azt mondom, hogy egy költözés (még ha csak egy kis időre) a megoldás. Már ha van hova menned.

Nem akartam kommentelni, mert (bocs, most meg fogsz sértődni) az ilyen tipusu nők mint te, tipikus szolgalelkűek mindegy mit csinál a pasi, belerughat naponta sőt még a gyerekbe is, nem számit csak apuka legyen ott, mindegy hogy lelki nyomorék lesz a gyerekből meg belőled is egy idő után.

Nekem egyszer lenne alkalma kimondani a gyerekemre hogy fogja be a pofáját, először őt vágnám pofán és 5 perc múlva már nem lennék vele egy lakásban. Egy normális ember nem beszél így a családjával és ne próbálj mentséget keresni neki erre, mert nincs. "Ez a mondatod meg, hogy ne próbálsz mindent megtenni, hogy ne legyen útba a férjednek" kifejezetten undorító. Csak és kizárólag a gyereket sajnálom az ilyen idióta szülők miatt.

Egyet értek a válaszolókkal.

Költözz el, ha nincs más a szüleidhez átmenetileg, de ahogy olvasom dolgozol, egy kis lyukat lehet fent tudnál tartani amíg nincs jobb.

Ez lehet, hogy észhez téríti.

De ha idegesíti a gyerek és így beszél vele, gondolom nem is foglalkozik vele..Akkor ennek így nincs értelme.

Tényleg a gyerek fogja megszívni, persze még nem fog erre emlékezni, de ha egész gyerekkorában ez lesz hidd el nekem, hogy téged is hibáztatni fog amiért nem hagytad el azt a tuskót..

Találnál más férfit, ha ezen aggódsz.

Én leülnék elmondanám neki, hogy ez így nem mehet tovább elhagyod, majd megbeszélitek , hogy veletek mi legyen válás vagy ilyesmi..De ha nem is szereted már, meg így viselkedik a gyerekkel, köztetek sincs értelme így.Inkább nőjjön fel apa nélkül, vagy nevelőapával, mint olyannal aki ki nem állhatja őt.

A legtöbb kapcsolatban gyakori problèma, hogy egy nõ ha gyermeket szül ès anyàvà vàlik, a fèrfi elhanyagolva èrzi magàt.

A megszokott szeretetenergia, most nem a fèrfi felè àramlik elsõsorban.

Ez termèszetes lehet egy anyànak, akinek kapcsolata gyerekèvel, màs módon mèlyülhet el, mint egy apukànak a kapcsolata.A megszületett gyermeket az anya, sajàt testèben kreàlta, tàplàlta, figyelte mozdulatait, ès kapcsolódàsa sokkal jobban elmèlyülhetett, mint az apukàè, aki lehet màr a terhessèg alatt önsajnàlatàt erõsìtette.

Egy fèrfinak meg kell èrtenie, hogy amint egy nõ anyàvà vàlik, ott szinte màr csak akkor lesz esèlye, ha õ maga is úgy kezd el viselkedni mint egy gyerek.Ez nem azt jelenti, hogy ùjra szèt kell hagynia maga utàn mindent, vagy stb..