Anyámnak miért természetes, hogy eltartják?

ESZEDBE NE JUSSON eltartani őt. Ő az anyád és ahogy látom, még téged sem ő nevelt fel, arról már ne is beszéljünk, hogy eltartani sem tudja magát. Tudod mi a vicc ebben a sztoriban? Egyetemeken a hallgatók élből 2x annyit dolgoznak suli mellett mint anyukád. 45 évesen se nem öreg, se nem rokkant, jó hogy nem majd a kislánya tartja el, ráadásul te most lépsz ki az életbe, minden fillérre szükséged van. Normális esetben ilyenkor a szülő támogatná a gyereket anyagilag az élet elkezdésében (természetesen erejéhez mérten), nem visszahúzná.

Az meg csak magánvélemény, hogy a dohányzás a mai korban luxus hobbi, de mégis furcsa mód a szegények űzik.

Nem, nem mennék bele ilyen helyzetbe.

Az erőszakosságából kiindulva ha belemész, élete végéig rajtad fog élősködni.

Nem a te feladatod eltartani anyádat, ha egészséges és munkaképes. Ez az ő felelőssége.

Ahogy te is és apád is eltartjátok magatokat (és őt), úgy ő is önellátó lehetne, csak kényelmes neki, hogy eltartják. A 45 évével egyáltalán nem idős, ez csak kifogás.

Ha nem fogják felvenni sehová (ezt amúgy nem kell eldönteni próbálkozás nélkül), akkor olyan kiegészítő kereset is szóba jöhetne, mint pl. idős ember ápolása, vagy hasonló.

A dohányzásról valószínűleg csak szaksegítséggel tudna leszokni.

"Egyetemeken a hallgatók élből 2x annyit dolgoznak suli mellett"

- ugyanmár, királylány, ezt miből és hogyan számítottad ki? Közmunka: napi 8 ó 20' teljes megalázottságban. Semmi köze a bulihelyeken vakaródzó egyetemi élethez.

Ha a családja is ellene fordul, nagy bajban lesz.

Szóltam.

Egyrészt édesapád mikor elvette édesanyádat gondolom már akkor is tisztában volt vele anyud milyen. Ha meg mégsem apud is tehet róla, hogy anyud így elkényelmesedett. Csak akkor még gondolom nagy volt a "szerelem" és midnen klassz volt. Hát sajnos a házasság nem mindig marad tökéletes. Ha apud megakar szabadulni anyudtól adja be a válópert és majd a bíró megossza a vagyont. Nem úgy megy az hogy majd ő "kifizeti a felét - amit ő gondol - anyud meg menjen isten hírével...

Másrészt természetesen anyudnak nem kéne elvárnia, hogy te is ugyanúgy eltartsd mint apád. Kerek perecen mond meg neki, hogy te nem akarsz vele élni, mivel felnőtt ember vagy és a saját életedet akarod élni. Legalább így mamádnak lesz segítsége, ha oda megy anyud.

Harmadrészt, elhiszem hogy apás vagy de azért anyudat sem kéne így lenézned, mert csak nyolc általánosa van. Inkább légy hálás, hogy te többre vitted az életedbe, amihez igenis anyádnak is köze van.

Nos, én 48 leszek, de nem tartom magam öregnek. SOk tervem van még. Nő vagyok.

Anyád nem "öreg", hanem LUSTA!!!!!!!

Nem mennék bele, egy jelképes seggberúgás, és rendezze maga az életét, hiszen "fiatal".

Rendben van, ne haragudj akkor! Csak a fogalmazásod számomra kicsit félrevezető volt, de lehet csak túl védekező vagyok. Hasonló az édesanyám, csak ő mellette beteges is szóval teljesen átérzem a helyzetedet. És én is tisztában vagyok anyum - mint ahogy te a tiéd - hibáival, de az az igazság a szüleid házasságát nem ítélheted meg, én sem.

Gratulálok az eredményeidhez és sok sikert az életedhez. Tapasztalatból mondom, a családod rengeteget segített abban, hogy rájöjj milyen fontos a függetlenség. :)

Semmiképp ne költözz anyukáddal. Neked nem kell eltartanod őt.

Viszont ebben apukád is hibás. Ha eddig jó volt neki, ha ehhez szoktatta hozzá anyukádat, akkor most hirtelen miért nem jó már?

Egyetértek azzal, hogy egy házasság gazdasági közösség, nincs olyan, hogy ki keres többet, kevesebbet. Ha anyukád annak idején azért maradt otthon, mert így beszélték meg apukáddal, akkor az az ő dolguk. Te majd úgy élsz, ahogy akarsz.