Vannak itt olyanok, akik nem tudják szeretni a szüleiket?

OFF

"Olyan érdekes, hogy valaki ír ide valamit és a többség csak cseszegeti, megkritizálja."

Pontosan ezért regisztráltam külföldi Q&A oldalra (girlsaskguys.com), ott az ilyen trollokat kapásból kivágják, és a társaság is messze értelmesebb. A kérdésre válaszolnak nem a többi válaszolóval harcolnak, ha pedig vita van azt kulturáltan teszik. Aki tud angolul annak megfontolandó, ott választ is fog kapni.

ON

Amíg otthon laktam, nekem is borzasztó volt a kapcsolatom a szüleimmel. Apám 10 éves koromtól le se szart (tudós fajta), anyám pedig zsarnokabb volt a zsarnoknál, tehát nem volt erős férfiképem. Folyamatosan kaptuk a testvéreimmel hogy majd a híd alatt végezzük, sose kaptunk bátorítást. Egyetem után költöztem el 23 évesen, kvázi belemenekülve egy kapcsolatba. A távolság megjavította a kapcsolatunkat, de ennek ellenére még mindig bennem van a sok bántás emléke és az hogy a verbális bántalmazás miatt vagyok olyan, amilyen. A nővérem azt mondja hogy így 10 év és számtalan órányi pszichológussal eltöltött beszélgetés után már meg tudott bocsátani, én még nem tartok ott. Szeretet? Inkább valamiféle hála hogy felneveltek, lehetett volna rosszabb is.

" Ja és nem 16 éves tini vagyok, hanem kicsit idősebb, de nincs elég pénzem ahhoz, hogy elköltözzek, anyagilag támogatni meg nem tud senki. Persze attól még a költözésről nem mondtam le, nagyon szeretnék már, csak ahhoz pénz is kéne."

Ezért szólnak be neked! Vagy hogy te is értsd:ezért rúgnak beléd ( persze senki nem bántott, csak a kis sérült lelkednek könnyebb úgy, hogy mindenki gonosz és senki nem ért meg).

Azt akarom mondani, hogy amíg te magad nem teszel azért, hogy változzon a helyzeted, addig ez így marad.

Nincs pénzed? Szted kinek volt pénze, mikor elköltözött otthonról?? Igen, munkát kéne keresni, amivel el tudsz indulni...de nem látom, hogy írnád az aktív munkakeresést...

Senki nem támogat anyagilag? Hát képzeld engem sem...és nem is fognak...vagyis ha elég bevállalós vagy találhatsz 50-60 éves vénségeket, akik bizonyos szolgáltatásokért cserébe "támogatnak"!

Röviden, tömören: lehet rinyálni és lehet tenni is a dolgokért! Más nem fogja helyetted megtenni az első lépéseket!

És nem lesz könnyű sem, ha már elszántad magad, de ugyancsak rajtad áll, hogy elfogadod a nyomort, amiben élsz, mert kényelmes vagy változtatsz!!