Szerintetek egy szegeny, nelkulozo gyereknek lehet boldog elete?

"Nem voltak drága dolgok, mégis kilógtam a sorból, mert tamagocsim nem volt, cukorkákat nem tudtam venni, stb... De így utólag nem is bánom, mert jobban becsülöm a pénz, az értéket, különbséget tudok tenni fontos dolgok és "kacatok" között, tudok priorizálni..._"

Nekem meg még tamagocsim is volt mégis megbecsülőm a pénzt,mert attól nem szakadt se rám sem a szüleimre. Pontosan tudtam tamagocsis koromba is, hogy nem a fán terem a pénz, hanem szüleim ezért kelnek fel reggel és robotolnak.

Erről tudnék mesélni. Nekünk ugyan volt pénzünk, de apám mindet elköltötte magára, ezért nekünk alig maradt, így mindenre az volt a kifogás, hogy nincs pénz. bénák voltak a ruháim, egész addig alig tudtam miben járni, amíg el nem kezdtem dolgozni. Addig volt egy darab lyukas gatyám és felsőm, meg két pulcsim egész évre. Élmény volt, folyamatosan szégyelltem magam, égett a fejem, amikor végignéztek rajtam az emberek. Gyerekkoromban is okozott ez gondokat, hogy mindenki finom ételeket vitt be, nekem meg ott volt a vajas kenyér. Mindenben meglátszott, hogy szegény vagyok, az egész életvitelembe beleivódott, sokáig tartott, amíg valamennyire igényes lettem, ez van.

Szerintem amúgy mindenki másképp reagál erre. Van, aki bizakodó és annál jobban törtet előre, van, akinek minden mindegy és van, aki ezek után bármit megtesz azért, hogy pénze legyen. Mindenkiből mást hoz ki. De azért jó az, ha az alap dolgok meg vannak és nem kell irigykedve nézni másokra a gyereknek.

Aki azt hiszi, hogy a boldogság a külső körülményektől függ az sosem lesz boldog. Teljesen mindegy, hogy mid van. Lehetsz te hajléktalan is, de attól még lehetsz boldog.

Attól nem leszel boldog, hogyha mindened meg van, attól még ugyanúgy lehetsz boldogtalan. Ismerek ilyen embert (családtag). Mindene meg van mégis állandóan csak panaszkodik meg sír, hogy milyen rossz neki.

A világ legboldogabb embere beszél erről.

[link]

"Ismerek ilyen embert (családtag). Mindene meg van mégis állandóan csak panaszkodik meg sír, hogy milyen rossz neki."

Én meg olyant aki megfagyott a lakásába,biztos rohadt boldog volt.

Mindenkit más tesz boldoggá. Azt mondani, hogy SENKIT nem tenne a pénz, a vagyon boldoggá, botorság. Engem boldoggá tennének az anyagi javak.

Szegényen kezdtem az életet, volt olyan, hogy egyetlen gatyám volt, ahogy nőttem, anyu mindig az aljához toldott egy-egy csíkot, a lába közt meg kikopott, a foltozás pedig kidörzsölte a lábamat. Sz@r volt, hogy mindig ott volt a gondolataimban, hogy most így ülj a széken, akkor nem látszik a lyuk, tűrd fel a pulcsi ujját, mert koszos, és nincs másik, hétvégén majd mosunk.

Hála Anyunak aztán jobb lett. Azt nem hiszem, hogy aki szegény, az jobban tudja az értékeket - hogy tanulna meg pénzt beosztani, ha soha nem volt semmije? Mint ha én állattartást akarnék tanítani, amikor semmilyen állatom nem volt soha.

Anyu rendszeresen segít a rokonoknak, de soha nem fognak előre jutni. Ahogy megkapják a pár tízezer forintokat, meghívják a haverokat McDonald's-ba vagy lebeszélik telefonon. Pedig annyi pénzt kaptak már, hogy egy albérletet simán kivehettek volna, de nem.

Legközelebb mikor kiírsz egy kérdést, írd oda azt is mit szeretnél hallani...

Mert így véletlenül azt hittem a véleményemet kérdezted.