Szerintetek egy szegeny, nelkulozo gyereknek lehet boldog elete?

Itt nem a 200ezres telefonokról volt szó a kérdésben, hanem ennél jóval olcsóbb dolgokról is.

Az, hogy a pénz nem boldogít, igaz, önmagában nem boldogít, viszont a nélkülözés, a szegénység, a folyamatos frusztráció, a folyamatos pénzhiány igenis boldogtalanná tehet egy gyereket is.

Én dolgoztam napközisként, ahol volt milliomos csemete és szinte földönfutó gyerek is. Hidd el, hogyha éveken keresztül úgy nő fel egy gyerek, hogy egy radírt se tud megvenni magának, akkor az nem jó.

Ja, és tökéletesen egyet értek azzal a válaszolóval, aki azt írta, hogy mindenért megdolgozik és küzd ő is, pedig jó családból való. Én is jómódban nevelkedtem, mégis mindig jól tanultam, és keményen dolgozom, mert ezt láttam a szüleimtől, akik szintén kemény munkával teremtettek meg nekünk jó körülményeket, nem drogdílerek :)

És lehet itt mondogatni, hogy jaj, nincsen csak száraz kenyér, de mi boldogabbak vagyunk, ez nem igaz. Mert egy jobb módú szülő is tudja szeretetben nevelni a gyerekét, nem elkényeztetve, csak ő pl tudja külön órákra járatni a gyereket meg elvinni a Szépművészetibe, esetleg állatkertbe. Szóval a pénz igenis fontos, kell az életben maradáshoz ( gondoljunk csak egy esetleges betegségre ), és kell ahhoz is, hogy teljes életet éljünk, és megfelelően neveljük a gyerekünket.

25ös, valószínűleg "egy két bevert orr után" nem tiszteltek, hanem féltek tőled! Kis különbség. Meg mivel vagy te jobb agresszív állatként a "gazdag köcsögnél"?

Amúgy igazad van, lebuktunk. Nekem (gazdag köcsögnek) már ovis koromban heti egyszer el kellett járnom "aljas tetű" képzésre, valamint ötödikes koromban megvolt a gerinctelenítő műtét. Ezeket kamaszkorig tökélyre kell fejleszteni és akkor lehet szakosodni "posztmaffiális képzésre" vagy "felsőfokú mocskos elnyomónak".

A lényeg ,hogy leszálltak rólam ,és én csak védtem magam ,soha nem kezdeményeztem. Minden kiosztott pofon jó helyre került, és utána lettek haverjaim akikkel közösen bevédtük egymást és ránk se mert nézni az a néhány jómódú senki.Ez is adott egy mai napig tartó tartást ,ezért is kezdtem iskolás korom óta rendszeres küzdősportba, szóval nem hagyom magam alázni kiállok magamért és azokért is akiket bántanak.

De érdekes mód ,miért van az hogy az iskolákban a jómódúak csinálják a fesztivált és kezdik ki a szegényebb gyerekeket és hasonlítgatják lenézően magukat hozzájuk? Lúzereznek, gúnyolódnak.. Mert olyan nevelést kapnak otthon ahogy írod! gerinctelenséget és megvetést, lenézést ,és attól boldogok ,ha más szenvedését látják.

Ja mert minden fekete-fehér. Aki gazdag csak gonosz lehet, a szegények meg mind ártatlan, védtelen bárányok...

Képzeld én falun nőttem fel, szóval a jómódú hátteremmel abszolút kisebbségben voltam. Ennek megfelelően én voltam kiközösítve én voltam a gúnyolódás célpontja. De ha csak gúnyolódtak volna... Rendszeresen megrongálták és ellopták a dolgaimat, mert minek az nekem meg úgyis kapok másikat... (És akkor a gazdagok gerinctelenek.) Alig vártam, hogy végre elhúzhassak onnan nagyvárosba gimibe és végre normális emberek közt legyek.

Ja meg hát én kitűnő is voltam, versenyekre jártam, emiatt szerettek a tanárok. Ebből is mi csapódott le az osztályban? Hogy a szüleim biztos fizetnek azért, hogy én kitűnő legyek, meg hogy a tanárok kivételezzenek velem... Aha...

"Mivel egyértelmű statisztika hogy a szegényebbeknek van a legtöbb gyerekük és a gazdag meg nem vállal be csak egy kettőt vagy egyet sem ,ezért a nagy számok alapján több a boldog szegény gyerek."

Arra még nem gondoltál, hogy olyan csorog hogy még védekezésre sem telik nekik?

Szegénység meg évszázadok óta újratermeli magát, mert különben éhen halna a szülők többi gyerek.